Volt egyszer egy híd - a Kossuth híd építési naplója

2017. november 16. DDQ

"Mára megint valami különlegessel készült DDQ, aki mostanra - nyugodtan mondhatom hogy - vendégszerzőből a blog állandó írójává nőtte ki magát. Egy naplót közöl, amely olyan részletekkel szolgál egy képtelennek tűnő építkezésről, ami ha egy félévszázados visszaemlékezés lenne, akkor akár kétségbe is vonhatnánk egyes részleteit" - Jtom

1_2.jpg

Mai cikkünk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

adt_logo_cr.jpg

Budapest hídjainak rendkívül érdekes és viszontagságos a története. A legtöbb - magán viselve a történelem kéznyomát - a mai napig megvan. Bár nem gyakran, de épül új híd is, s akad olyan is, melynek létezése a múlt homályába vész. Az egyik ilyen az egykori Kossuth híd, amelyik - a pusztító háború után - végre nem pontonhíd volt és amely rekordgyorsasággal készült el, így téve a hidat az újrakezdés szimbólumává. Építéséről különleges hangvételű részleteket olvashatunk közvetlenül az egyik építő tollából. Alább a Budapest című újság 1946-ban megjelent cikkét adjuk közre, az újság, a Fortepan és az MTI képeivel. (Eredeti közlés, változatlan tartalommal és formában. DDQ)

A bejegyzés végén másik állandó szerzőnk, a szegedi kötődésű Rollende Landstrasse írását olvashatjuk, aki igencsak érdekes adatokkal szolgált a híd utóéletéről! 

A Kossuth híd a második világháborúban felrobbantott budapesti Duna-hidak részbeni pótlására felépített, a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti egykori úgynevezett félállandó híd. 1946-tól 1960-ig működött.

(Wikipedia)

2_2_cr.jpg

"Így kezdődött..." 

 

KORDA ISTVÁN - A Kossuth-híd építési naplója

1945 május 16. Átadtuk a munkát az alépítményt készítő végző munkaközösségnek. Ocsvár Rezső a vállalati építésvezető. Megnyugtató, ügyes, nagy gyakorlatú hídépítő mérnök. A Dunapart romokban, a feladat szinte lehetetlennek látszik. Annyi deszkánk sincs, hogy barakot építsünk. A régi hídépítő szakmunkásgárda szétszóródva, mindent elölről kell kezdeni.

Május 18. Apróság, de nagy öröm. Jelentkezik Varga Béni, régi hídépítő munkása a vállalatnak. Az első fecske. Mingyárt több a kedvünk, ő is bízik az eredményben.

Május 22. Kitűzzük a hídtengelyt. Elkezdjük a méréseket, hogy a pillérek pontosan a helyükön álljanak majd odabent a Dunában. Mistéth Endrét és Hilverth Eleket sürgetem a tervekért : nem csodálom, hogy alig győzik a munkát, nehezebb körülmények között alig dolgozott még tervező mérnök, mint ők. Jól választott a hídosztály.

Május 28. Hamar híre ment — hála'a sajtónak, — hogy megindul a hídépítés. Egymásután jönnek a régi, tapasztalt emberek, szakmunkások, előmunkások. Fülöp Dezső, a főpallér, Mándi József előmunkás, Virág Mihály, Mezei Gábor, Antal, Dudás Béla, Nagy János és öccse, Laci, Kecse Zsigmond, Zákmai bácsi ; úgy mászkálnak nyaktörő pallókon a Duna fölött, mintha ott születtek volna.

2_3.jpg

Június 7. Végre már látszik valami. Egyelőre még nem felfelé építünk, hanem lefelé. Elkezdtük a pesti parti pillér alapásását. Únnepi pillanat volt ez az első gödör. Az a legnehezebb munka, amivel lefelé megyünk a víz alá. Amikor »kint vagyunk a vízből«, már megnyertük a csatát.

Június 11. Tegnap résztvettem a Mérnök Szakszervezet ülésén. Dr. Barta József ismertette a magyar hidak állapotát és tennivalójukat. A vitában Kővágó József alpolgármester kijelentette : ha nem kezdjük el 15 nap múlva a cölöpverést, megtagadja magyar mérnök voltát. Csalódni fog az alpolgármester úr, de kellemesen. Már szereljük a cölöpverőt, már készülnek a cölöpök a csepeli W eiss Manfréd-gyárban. Ma ugyanis fontos napunk van. Sikerült összekaparni annyi edényt, tűzhelyet és élelmet, hogy megindult az üzemi konyha. 280 emberünk van, de Vas polgármestertől 400 fő részére kérek élelmet. Látom, tudja, hogy becsapom, de hagyja magát. Ha meg lesz a konyha, meg lesz a négyszáz ember is. Éhesen pedig nem dolgozhatnak.

Június 17. Megindult a cölöpverés. Nyolc nappal előbb, mint Kővágó kívánta. Tanácskozás a minisztérium hídosztályán. Ott van Széchy Károly, a hídosztály főnöke, a tervezők, Vajda Béla, a vállalat műszaki főnöke és jómagam. A'süllyesztő vasbeton köpenyek állványairól van szó. Hiányzik a fa.

Június 23. Megszerveztük a budai munkahelyet is. Már kialakultak a munkakörök. Ocsvár három ember helyett dolgozik. Kertész állandóan vitázik, végül mindig megcsinálja, amit kell. Csak ő tudja, hogyan. A budai munkahelyet Fábián Jóska veszi át. Mindig úgy néz rám, mintha bolond,lennék, aki'lehetetlent követel. De simán, szó nélkül keresztülvisz mindent. Magam anyagokért lótokfutok. Sikerült 1200 köbméter fát szereznünk és benzint a gépekbe. Ügy veszekedtem érte, mint egy csendőrőrmester.

Június 27. Vas Zoltán kiverekedett húsz orosz tehergépkocsit a hídépítéshez, állandó szolgálatra. Ma meg is jöttek. Hozzuk a mederbe való acélcölöpöket. Tiszteletreméltó darabok. Darabja 15 méter hosszú és 9 mázsát nyom. Nagy Jancsi, a cölöpverők csoportvezetője, úgy simogatja szemével, mintha a babája lenne. Jönnek a gépek is. 1200 kilogrammos vaskossal verik majd a cölöpöt. Már készülnek a győri vagóngyárban a nagy vasszerkezetek is.

2_4.jpg

Július 3. Bevertük az első cölöpöt a Dunába. Ünnepi ebéd : bableves. De jó és elég. Munkáslétszámunk úgy nő, ahogy az élelemadagunk. Nagy szó ez ma, hogy enni is adunk. A közellátási minisztériumban már úgy ismernek, mint a rossz pénzt. Alig akarnak beengedni. De sohasem engednek el újabb élelmiszerkiutalás nélkül. Megjött az 1200 köbméteres favétel első részlete. Be tudjuk fejezni a munkáslakásokat, eddig pihenni sem tudtak rendesen. A munka ragyogóan halad.

Július 6. Mistéthék megkezdték a fanyilások tervezését. Hat fanyílás lesz, most kaparjuk össze hozzá a fát, Magyaróvárról, Sopronból és Bakóczáról. Sávos és Mondok tanácsosok a hídosztályon, mintha faügynökök lennnének, úgy szaladnak a fa után, ami az országban fellelhető. De meg is van az eredmény. Lesz fa és lesz híd is. Ma megkezdték Ocsvárék a budai hídlejáró építését. A főváros készítteti, nem a minisztérium. Eggyel kevesebb a gondom. Annál több lesz a Lábay Béláé, ö irányítja ezt a munkát, Viola Rezső tanácsnokkal együtt. Korompai Andor pedig az ottani építésvezető kollégám.

Július 25. Nagyban folyik a Dunán a cölöpverés, a pesti parthoz legközelebb eső pilléren már elkezdtük az első vasbetónköpeny süllyesztését is. Most a betónvas van műsoron. Kell vagy húsz vágón belőle. Szécsi és Sávos itt is segít, a felbenmaradt Árpád-hídtól, a vecsési repülőtérről adnak vasat. A fanyílások tervei elkészültek, ma már a versenytárgyalási kiírást beszéltük meg a hídosztályon. Nem vagyok megelégedve, több pillérnek kellene készen lenni. Az emberek úgy indulnak a munkának, mintha rohamra mennének. És még mindig fokozni kell az ütemet. Vas Zoltán folyton sürget.

3_2.jpg

Augusztus 5. Kész a cölöpözés, ez szépen |ment, Nagy Jancsiék kitettek magukért. De meg is van a köszönet érte. A kész cölöpök tiszteletére egy kis családi ünnepséget tartottunk. A csoport minden tagja kapott 2—3 ropogós ezrest a fővárostól és egy-egy pohár sört a hídosztálytól. Lehajtottuk, azután tovább, viszsza a süllyesztő állványokra.

Augusztus 15. Sok a baj és a gond. Ném akar jönni a fa, ácsaink is alig vannak. Az elmúlt hét nagyon rossz volt, úgyszólván semmi anyagot nem kaptunk. A Vörös Hadsereg kiküldte a maga összekötő tisztjét, hogy segítségünkre legyen a vasúti szállításoknál, fuvarozásoknál. Ma rádióközvetítés volt, rádión át kértem az ácsokat, jöjjenek és segítsenek. A MÉMOSz kiküldöttje is járja az országot, toborozza az ácsokat. Pedig 5.-én már megvolt a fanyílások munkáira a versenytárgyalás. Pesten Malomsoky József, Budán Szabóky Béla fog dolgozni. A hídosztály Fazekas György főmérnököt rendelte ki a munkák felügyeletére, a honvédelmi minisztériumtól pedig Politovszky Tibor századost kértem magam mellé segítségül. Annyira halmozódik a munka, hogy kell valaki, aki ért a fahidakhoz.

Augusztus 16. A hídosztály főnöke dr. Szécsi, Győrben járt, az orosz parancsnoksággal együtt. Sürgette a vasszerkezetek szállítását. Oxigént kérnek a hegesztésekhez. A budai oldalon tegnap elkezdtük a parti vasbeton-áthidalás betonozását, mára be is fejeztük. Fábián Jóska betónozói derék munkát végeztek. Legalább már látszik valami abból, hogy itt híd készül.

Augusztus 20. Szent István. Tegnap fenéket ért az első vasbetónköpeny. Ma elkezdtük a vízalatti betonozást. Kitöltjük a köpenyt tömör betonnal. Egész nap dolgozunk. Lehet-e Szent István napját szebben megünnepelni? Éjjel-nappali munkával betonozunk.

Augusztus 21. Elkezdtük a pesti; 57 méteres nyílás szerelőállványainak készítését. Megint csattog a cölöpverő éjjelnappal. Előbb kell készen lennünk, mint ahogy leérkezik Győrből a vaszerkezet. Ujabb versenyfutás a cölöpanyagért. Már kivágtuk egy villa kertjének fenyőfáit a Hűvösvölgyben. Dr. Szécsi ragyogó ötlettel jött, az ő utasítására a fővárosi uszodák nagy szálfatalpait halásztuk ki a Dunából. Jövőre nem lesz uszoda, de lesz híd. Kővágó alpolgármester első szóra ideadja a fát. Vasbányát a Duna fenekén rendeztünk be. Szerencsétlen felrobbantott hídjaink roncsait szedik ki a vízből, hogy a használható anyagot a híd rendelkezésére adják. A Lánchíd, Margithíd, Erzsébethíd anyagaikat adják, hogy megépülhessen utódjuk : a Kossuth-híd. De részben ezekből építi a győri vagóngyár a nagy vasszerkezeteket is.

3_3.jpg

 

Szeptember 4. A III. számú dunai pilléren elkészült az első pillér alsó része, ma elkezdtük a víz fölötti felmenő rész betonozását. Vidékről csak nem akar érkezni a fa sehogysem, annál inkább nekifekszünk az uszodatalp halászatnak és a budai favágásoknak. Az eddigi orosz teherautóosztag elvonult. Vas Zoltán Bécsbe utazott és ott sikerült elintéznie az orosz parancsnoksággal, hogy kaptunk másik osztagot. Nagy segítség!

Szeptember 6. Már a budai munkahely is elkezdi a vasbetónköpenyek süllyesztését. Egyszerre négy pilléren folyik szépen, lépcsőzetesen a munka. Hála a sok erőfeszítésnek, munkáslétszámunk ezer fölé emelkedett, csak 130 ácsunk kevés. Jöttek Bajáról, Tótkomlósról, Orosházáról, Ceglédről és Kökény oszt. tanácsosnak sikerült elérnie, hogy az I-ső magyar vasút és hídépítő zászlóalj is küldött egy nyolcvan főnyi hidászcsoportot állandó munkára, Eördögh főhadnagy vezetésével. Ezeknek is majd a fele ács. Most már olyan a munkahely, mint a hangyaboly.

Szeptember 14. Késik a győri vasszerkezet ; már itt kellene lennie, hogy programunk szerint január 31.-re elkészülhessek a híddal. Malomsokyék is nekikezdenek az öt főtartóból álló hídjuk első főtartójához, de a fa még mindig nem jön. A budai oldalon befejeződik közben a feljáró támfalának építése. Még megesik az a szégyen, hogy a főváros előbb készül el a feljáróval, mint én a híddal. Nincs szerszámunk sem. Egy eltörött csavarmetsző, amit azelőtt pár pengőért'minden utcasarkon meg lehetett venni, ma katasztrófa. Alig tudjuk pótolni. De ha nincs is szerszám, van lelkesedés. Mindent azonban ezzel nem lehet pótolni, legfeljebb az egyre soványabbá váló ebédeket.

Szeptember 15. Végleg nincs fa. Nem várhatunk tovább. Összeszedjük, ami vasroncsot a Duna feneke ad. Fehér Frigyes kollégámnak sikerül 13 vágón szögvasat találnia és a hat tervezett fanyílásból négy helyett vashidat építünk. Mistéth Endre és Hilverth Elek tüneményes gyorsasággal készítik el ennek a terveit is. Még nincs is kész a terv, de ma már megrendeltük a hidakat négy pesti gyárnál. A vasdaru viszi helyére a budai nyílás úszóállványát
A munkák ellenőrzésére és vezetésére Faltin Imre kollégámat kértem magam mellé segítségül.

Szeptember 16. Végre kész az első mederpillér. A III. számú ma teljesen elkészült.

Szeptember 26. Sok a sürgetés. Gerő Ernő miniszter naponta itt van, újságolja, hogy végre sikerült megindítania Győrből az első vagont. Ma egyébként jó napunk volt. Befejeztük a pesti 57 méteres vasnyílás szerelőállványát, nekikezdtünk a 78 méteres nyílás szerelőállványának, amelynek cölöpéit nehezen kapartuk össze. A cölöpök fölötti állványrészeket romházak faanyagából állítjuk össze. Malomsokyék nekikezdtek a második főtartó készítésének és Szabókyék, miután nekik is jutott a fából, egyszerre két főtartó építésének kezdenek neki. Ma kaptunk Tótkomlósról 40 mázsa lisztet. Az utolsó pillanatban érkezett, két nap múlva már nem tudtunk volna főzni az embereinknek. Estére kész a második mederpillér is. Kezdünk kibújni a vízből.

 

4_2.jpg

 

Október 6. Kész a harmadik mederpillér.

Október 15. Megindítottuk a győriek telepének berendezését. Irodát, raktárt építünk, villanyáramot vezetünk, a környező házakban munkáslakásokat szerzünk. Ha megjön a vasszerkezet Győrből, minden készen áll, hogy elkezdjék a munkát. Várjuk a vasat. Közben esőstől jön a baj! Izgalmas olvasmányunk a vízállásjelentés. Megnőtt a Duna és kiönt bennünket a mederpillérek állványairól, mint az ürgét. Nem tudjuk folytatni a munkát. A Duna most nagyobb úr lett, mint mi, meg akarja mutatni, hogy csak akkor bírunk vele, ha ő is akarja. Visszafelé haladunk. Kész állványainkat bontjuk a pillérekről, hogy megmentsük az árvíztől a drága anyagot.

Október 29. Végre lement a nagy víz, hamar visszamegyünk az állványokkal és rajta, tovább! Betonozunk éjjel-nappal, be kell hozni a késedelmet, amit az árvíz okozott. A pesti vasszerkezeti gyárak már kiszállították a 28 méteres vaszerkezeteket, folyik a parton a szerelési munka. Az öreg Schmidt bácsi meg a kövér Popovits nyolc nap alatt összeszerelnek egy kész hidat. Délután végre megjött az első vágón Győrből, benne a nagy daru alkatrészei. Azonnal hozzákezdünk az összeszereléshez. Ezzel emeljük majd a híd részeit helyükre, hiszen egy-egy ilyen rész 40—50 mázsát nyom.

6597.jpg

November 7. Már 1500 emberrel dolgozunk. Időm fele azzal telik el, hogy bűnbánó arccal hallgatom a különböző sürgetőket, akik szerint nem dolgozunk semmit. Megérkezett a pesti 55 méteres vasszerkezet első küldeménye. Ma elkészült a budai oldalon is az első mederpillér. Fábián Jóska kitett magáért, de tanulhatott Kertész Zoltántól, aki a pesti pilléreket csinálta.

November 8. Ez Ocsvár Rezső napja: madarat lehet vele fogatni. Tegnap lett kész a budai I. pillér, ma pedig Pesten a VI. pillér. Büszkén jelent immár öt kész pillért. Én csak annyit tudok, hogy három még hátra van a nyolcból.

November 9. Ma szomorú gyásznapunk van. Szabó András kömlői kubikus a Dunába fulladt. Éjjel fejezte be csoportjával a VI. pilléren a betonozást és a sötét esős hajnalon utolsónak jött ki az állásról. Társai csak egy sikoltást hallottak, egy csobbanást és a mentőcsónakok már nem találták. Fia is ott dolgozott, vele egy csoportban és tehetetlenül kellett néznie apja pusztulását.

November 12. Hat pillér készen áll. Elkezdtük munkásaink között a bakancsok és ruhák kiosztását, amit a hídosztály szerzett számukra. Mindenki kap ezenkívül alsó fehérneműt és bekecset is. A pesti 57 méteres vasnyílás szerelése teljes erővel folyik. Styazny Ferenc és Bokor Jenő művezetők kitesznek magukért, be akarják hozni azt az időt, amit a gyárak késtek a vasanyaggal. A fatartók készítése is nekilendült. Malomsokyék és Szabókyék között folyik a verseny.

November 17. Hét pillér elkészült, már csak egy hiányzik, de az is befejezés előtt van. Elkészült a parton az első 28 méteres vasnyílás is. A József Attila nevű 100 tonnás uszódaruval megfogtuk és bevittük egyenesen a helyére, a Dunában lévő pillérekre. A gyönyörű látványnak rengeteg nézője volt Pesten is, Budán is. Megint balesetünk volt. Egy betonkavicsot rakodó hajó elsüllyedt, hat emberünk esett a jéghideg vízbe, de szerencsésen kimentettük őket. Egy liter forró pálinka, egy kis pihenés, azután dolgoztak tovább, pedig alig száradt meg a gúnyájuk.

November 20. A második 28 méteres vasnyílást viszi helyére a daru. A győriek is teljesen elkészülnek 57 méteres tartójuk szerelésével. Nekikezdenek a hegesztésnek és a 78 méteres nyílás szerelésének. Még mindig lassan érkezik a vas Győrből. Malomsokyéknál már három fatartó kész, Szabókyéknál kettő, a budai oldalon.

November 29. A pesti oldalon három fatartót visz be a József Attila egy nap alatt a helyére.

November 30. Ma a harmadik vastartót emelte helyére a daru és — úgy mellékesen — a pesti oldalon a negyedik fatartót. Már a Duna közepéig lehet a hidon közlekedni.

 

3_4.jpg

December 1. Szabókyék munkahelyéről három fatartót visz helyére az uszódaru. A Munkaközösség elkészült utolsó mederpillérével és ezzel teljesen programszerűen eleget tett feladatának. Most azt az uszóállványt készítik el, amiről a budai 57 méteres nyílás helyszíni szerelését fogják végezni. Folyik a 78 méteres vasnyílás szerelése és az 57 méteres hegesztése Marosváry János vezetésével.

December 11. Mindkét oldalon beemeltük az utolsó fatartókat is. Most már csak a pályaburkolat és a korlátkészítés van hátra a fahidakon. Elkészülünk a betonozás fűtésére, mert kezd csípni a hideg és félő, hogy a betón megfagy. Az ütem lélegzetállító. Éjjel-nappal folyik a munka mindenütt, a parton, a fanyílásokban, a vasszerkezeteken. A budai 55 méteres nyílást a pesti parton fogjuk összeszerelni és a József Attilával beemelni. Ennek a kivitelét és részleteit tervezzük jóelőre a legapróbb részletekig. Ma megkezdtük a kész pesti 55 méteres nyílás állványzatának elbontását.

December 21. A 78 méteres nyíláson már hossztartókat is szerelünk, noha a budai vége még nem is kész. Sietünk, versenyt futunk a téllel és a jéggel. Gyors munkánkkal csak annyit értünk el, hogy most már nem január 31.-re, hanem január 15.-re kéri a hidat Gerő miniszter úr. A mimsztérium Pap István főmérnököt küldi ki, hogy a munkások szociális ügyeit intézze, támogasson bennünket abban, hogy dolgozni tudjunk.

December 24. Karácsony este. Ma éjjel pihenünk. Varga államtitkár szól hozzánk, az emberek vállukra veszik és így ünnepelnek. Sohasem volt szebb karácsonyesténk.

6751920f2e659d111f20ccf07ad84962.jpg

A háborút követően több ideiglenes híd is volt a Dunán.

1946 január 1. Dolgoztunk karácsonykor, Szilveszterkor és újévkor is éjjel-nappal. A budai 55 méteres nyílás szerelése már elkészült a pesti parton. Hegesztünk a csikorgó hidegben, amelytől munkásaim sokat szenvednek. Pap Pista tartja bennük a lelket. A szaktanács nagy gyűjtést indított számunkra. Dr. Szécsi és Kökény az országban található valamennyi villamoshegesztőt és hegesztőgépet, a nagyobb gyárak és vidéki városok hegesztőit mind a hídra kü'dik segíteni. Magyarország életéért küzd 86 villamoshegesztő. A Magyar Aszfalt részvénytársaság megkezdte az aszfaltozást. Csaplár igazgató minden órában ott van a hídon és támogatja mérnökét, Madarász kollégát, hogy az én sürgetésemnek eleget tudjon tenni.


Január 6. A hídépítés legizgalmasabb napja. A legaprólékosabb pontossággal kidolgozott tervek alapján beemeljük a partról a budai 57 méteres nyílás mindkét főtartóját, az uszódaruval. Monumentális látvány, ahogy a József Attila megfogta az 57 méter hosszú és 7 méter magas vasszerkezetet és úszott vele befelé a Dunán. Ködös ez a vasárnap reggel, de mire kiúszott a daru, kisütött a nap és beragyogta a hidat. Estére helyén állt az
utolsó nyílás. Biztosítva, kikötve. Sikerült.

Január 9. Hegesztések hihetetlen iramban, másodperc pihenő nélkül. Aszfaltozás, korlátok, járdák készítése éjjelnappal. Megindult a komoly jégzajlás, már éjjelre sem járok haza, veszély fenyegeti a hidat és az állványokat.

Január 10. Erősödik a jégzajlás. Magyar és orosz robbantó különítmények védik az állványt a jégtorlasztól. Idegölő küzdelem a hídért, ha az állványt előbb viszi el a jég, mint ahogy elkészül a hegesztés, mindennek vége.

Január 11. A cölöpözött Margit-hidat és a Ferenc József-hidat elvitte a jégzajlás. Buda és Pest között megszűnt az összeköttetés. A főváros és az ország szeme rajtunk függ. Hegesztünk és védekezünk a jég ellen. Utászaink, robbantóink Kertész Zoltánnal együtt az egész napot és az éjszakát az uszályokon töltik. Elterelik rólunk az elsöpréssel fenyegető jeget. Marosváry készen van a főtartók hegesztésével. A híd most már megáll a saját lábán is. Meg vagyunk mentve!

Január 12. Hajnalra elvitte a budai 55 méteres nyílás alól az állványt a jég. De baj nincs. Orosz jégtörő hozza ki a zajló Dunából az állványt hordó uszályokról az utászokat.

Január 13. Pályaszerkezetet szerelünk. Gyalogjáró konzolokat. Korlátokat helyezünk el, padlózzuk a gyalogjárókat. Az órák összefolynak, de nincsen pihenő, mert nincs híd Buda és Pest között. Fázunk. Dolgozunk.

Január 14—16. Aszfaltozás, korlátozás, gyalogjárókészítés. Hideg van. Az északi gyalogjárót átadtuk a forgalomnak.

Január 17. Utolsó roham. Délután felhívom a minisztérium sajtóosztályát. Holnapra gondoskodjanak nemzetszínű szalagról, amit a miniszterelnök úr elvág az ünnepélyes megnyitáskor. Éjjel takarítjuk a hidat és mosakodunk.
Január 18. Gerő Ernő miniszter úr a magyar kormány tagjainak jelenlétében átadta a hidat a forgalomnak. Délben díszebéd a Vasasok székházában. Pohárköszöntők. Nem tudtam résztvenni. Kimerültem aludtam az irodámban.

az_epulo_kossuth_hid_fortepan_30248.jpg

 

fortepan_30887.jpg

Szabadság híd, ideiglenes rekonstrukció

fortepan_5802.jpg

A Lánchíd, még romokban

 

A híd utóélete :

A Kossuth híd bontása után a szerkezet egy részét Szegedre szállították. Ebből épült a Szabadtéri Játékok nézőtere, ami majdnem harminc évig magasodott a Dóm téren. Ideiglenesnek szánták, de az első évben nem szedték szét, aztán a másodikban sem. Ha valahol meggyengült, hegesztettek rá erősítést, végül egy nagy, szétszedhetetlen fémháló lett. 1993-ban lángvágóval bontották le, akkor aztán tényleg ócskavasként végezte.

A híd építéséhez használt beton keszonok (nem a pillérek) Kulcs mellett vannak, félig a Dunában. Parterősítésre használták a feleslegesé vált betonhengereket.

1975-ben készült egy musical 30 éves vagyok címmel. Ebben van egy dal a Kossuth híd építőiről, a Kicsi ember. 

                                                                                                                            Rollende Landstrasse

 

UPDATE:

A megjelenés után Németh Dorián küldött még infót a híd maradványaival kapcsolatban:

"Tisztelt Ritkán látható történelem blog!

Gratulálok a bloghoz, ritka az ilyen értékes tartalom előállítás mostanában.
Hídászmérnökként a Kossuth hídról szóló cikkhez szeretnék egy kis adalékot hozzászőni:
A híd több részét felhasználták vidéki hidaknál, ezek közül még kettő is áll:
- Kimlei Mosoni-Duna híd
- Feketeerdei Mosoni-Duna híd

A feketeerdei hídról küldenék egy képet, hogy hol pihen most a Kossuth híd maradéka.

Üdv,

Németh Dorián"

feketeerdei_mosoni-duna_hid_downsize.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr4413184288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MCMLIX 2017.11.17. 00:44:25

Köszönöm, ez szuper volt!

WhiteFalcon 2017.11.17. 07:41:29

Nem akarok demagóg lenni, de akkoriban miért tudtak a magyarok így összefogni? A háború után, leamortizált ország, leamortizált emberek és mégis, alig 9 hónap alatt "összehordtak" egy hidat, ami 14 évig szolgálta a város életét. Egyébként, köszi a cikket.

Terézágyú 2017.11.17. 08:18:50

@WhiteFalcon:

"Időm fele azzal telik el, hogy bűnbánó arccal hallgatom a különböző sürgetőket, akik szerint nem dolgozunk semmit." :)))

CyberPunK 2017.11.17. 08:41:34

@WhiteFalcon: a magyarok híresen összefogó nép, csak ehhez előbb az kell, hogy tényleg beüssön a szarvihar.

Dcsab 2017.11.17. 08:46:45

Mistéth Endre, a híd tervezője, később miniszter, 7 év letöltendőt kapott a hálás rendszertől.

Terézágyú 2017.11.17. 09:03:26

@Dcsab:
utána viszont: "1969-ben lett a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1978-ban akadémiai doktor lett. 1983-tól egyetemi tanár volt."

invalid user name 2017.11.17. 09:19:21

@WhiteFalcon:

Nem olyan nehéz a válasz (akkoriban miért tudtak összefogni és most miért nem).

A komcsi országok közül is a kádár-rendszer volt az egyik legeredményesebb abban, hogy a közösség, az önszeveződés szerepét kitakarítsa az emberek fejéből, talán csak az Orbán-rendszer csinálja hatékonyabban.

paveway 2017.11.17. 09:24:26

@Dcsab: ha tudták volna, mi vár a bármilyen szempontból kiemelkedő, feltűnő, tehetséges emberekre a szovjet rendszerben, biztos nem vállalja senki a vezető munkákat a hídon.

Szabó Személyes Filmmentor István 2017.11.17. 09:47:31

Háy Gyula 1951-ben Az élet hídja címmel könyvet írt, Keleti Márton 1955-ben ugyan ezen a címen filmet forgatott a Kossuth hídról.

Vízakna 2017.11.17. 09:50:44

"Áll a híd majd szép emlékül..."

Én még láttam.

Szabó Személyes Filmmentor István 2017.11.17. 09:58:02

... és a Nemzeti színház 1957-ben Gellért Endre és Várkonyi Zoltán rendezésében, többek között Gábor Miklós főszereplésével mutatta be a könyvből készült színdarabot.

Szzzz 2017.11.17. 10:19:15

@WhiteFalcon:
Pontosan azért, mert a háború után voltunk, és fontos ügy volt.
Tudod, vannak mindenféle motivátorok, pénz, karrier, k*rvák,
de mind közül az egyik legfontosabb az, hogy a paraszt érezze, hogy a munkájával valami igazán hasznos, fontos dologt visz véghez.
Egy feldúlt város hídjának újjáépítése egy puszító háború utáni épp ilyen nemes és lelkesítő feladat.
Most épp nem ilyen a hangulat, ha összefogsz, csinálsz valakit, akkor ma jön a koma, földesúr, ner, akármi, lenyúlja, nyakdbaül, pöfeszkedik. Így senki nem érzi érdemesnek, hogy bármit lelekesen csináljon. Akkor az emberek abban a pillanatban még nem tudták, hogy mi fog jönni.

Terézágyú 2017.11.17. 13:13:13

És ugye többször említtetik Gerő Ernő neve is :)

octy 2017.11.17. 13:17:47

Nagyon jó volt ezt olvasni. Sokat gondolkodtam azon, vajon a II. Világháború romjait milyen emberfeletti erővel voltak képesek eltüntetni az emberek... Hiszen már egy ház lerombolása is borzasztó mennyiségű törmeléket képez, és teljes városok voltak romokban. Akkoriban pedig nem voltak olyan munkagépek, ha lettek volna, akkor sem álltak volna rendelkezésre, mert a hadseregek lenyúlták volna mindet.
Most kaptam egy kis ízelítőt abból, mi és hogyan motiválta őket hogy puszta kézzel, alapanyag és ennivaló(!) hiánnyal küzdve hogyan tudtak mégis csodát tenni. Le a kalappal előttük!

Két kis jellegzetes dolog:
1. Miután sikerült behozni a késést ami mások hibájából fakadt, mi volt a hála? Gerő elvtárs jan. 31. helyett jan.15-re kérte az átadást. Ez olyan magyaros. Nem is kommunistás, hanem magyaros. Ez 70 év alatt sem változott kis országunkban.
2. Ment a nagy ünneplés, fürödtek a dicsfényben azok, akik amúgy csak hajcsárkodtak, aki meg tényleg melózott, a fáradtságtól összeroskadva otthon aludt.

Remélem, az a pár ezer Ft amit a munkások kaptak, tényleg valós pénz volt és nem én értelmeztem félre a szöveget, azaz nem összesen kaptak pár ezer Ft-ot. Abban az időben ugyanis az borzasztóan, hihetetlenül nagy pénz volt! 20 évvel később is még csak pár száz Ft volt egy komplett öltöny.

Namely 2017.11.17. 13:53:22

@WhiteFalcon:
"akkoriban miért tudtak a magyarok így összefogni? "
Erről egy rövid kis sztori:
Apám mesélte, hogy anno, pl ha a szomszédod reggel fúrt-faragott, festett, az apja pedig otthon volt pl szabin, akkor átkopogott a szomszédba, és átment segíteni, mert "több kéz könnyebben boldogul".
Ma mi is van?
Vagy átcsönget, hogy "k*rva anyádat, te cigány", vagy feljelent, vagy csak simán káromkodik otthon, hogy "mi a k*rva anyádat képzelsz"..... és megkarcolja a kocsidat, amikor teheti.
Amúgy amióta apu mesélte ezt, igyekszem nem káromkodni, stb, ha valaki fest, stb.

Hogy miért volt akkoriban más? Még emlékeztek a háborús nélkülözésre, éltek még, akik a bombák elől bujdostak együtt.
Nyugaton is probléma ez: az új generációk egyáltalán nem érzik bajnak, ha pl az állami ellátórendszeren lógnak (most csak fehérről beszélek, mert egy nigger/stb nem is lehet európai), nem dolgoznak, átvernek másokat, stb.

Mikor, hogyan változhat ez meg? Könnyű. 72 éve nem volt itt háború. Lesz egy, és megint szeretni fogják egymást a túlélők, akik egy csoportba tartoznak. Mert rájönnek arra, hogy nem az iphone a fontos, hanem a közösség.

Cikkhez: sajnos nekem túl volt ebben a műszaki elem.... :D azért köszi szépen.

Cs 2017.11.17. 14:58:43

Fantasztikus!

Azért akkoriban sem volt fenékig tejfel, meg nagy összefogás, egymásnyakába borulás. Ne idealizáljuk túl a dolgot. Ment abban az időben egymás feljelentgetés, meg a szomszéd meglopása (kitelepítések), visszatelepülések, stb.
Kétségtelen, hogy abban az időben is élni kellett, a világ nem ált meg a háború után a pusztulásban, az emberek egymásra voltak utalva és igen hasznos volt a munkájuk, iszonyat szükség volt egy állandónak nevezhető hídra és bármire amit újjá építettek. Fantasztikus teljesítmény volt az építőké. S milyen igaz octy hsz-e. A dicsfényben mindenki fürdik, csak az építők nem. Ma sincs sajnos sokkal másképp.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.11.17. 16:21:44

"December 24. Karácsony este. Ma éjjel pihenünk. Varga államtitkár szól hozzánk, az emberek vállukra veszik és így ünnepelnek. Sohasem volt szebb karácsonyesténk."
:)))

gigabursch 2017.11.17. 17:59:38

Volt régen egy színdarab is, ami a Kossuth-híd építéséről szól.

A fő téma, hogy irtó hideg van, zajlik a Duna, kezd beállni a sok jégtorlasz, telefonál mindenki-mindenkinek, s a színdarab azzal záródik, hogy:
- Elvtársak! Megmenekültünk! Megmenekült a Haza, jönnek a szovjet jégtörők!

(Egyébként nem voltak)

gigabursch 2017.11.17. 18:04:29

@Szabó Személyes Filmmentor István:
Kösz!
Pont ezt kerestem,

De az utolsó mondat nem igaz (lásd fent)

gigabursch 2017.11.17. 18:08:04

@WhiteFalcon:
2013 árvíz.
700.000 magyar ember kint a gátakon hetekig.
Nem ismerős?

Pontosan ezért félnek a rumunculok minden évben Csíksomlyótól.
Félmillió magyar ember egy pillanat alatt önszervezi magát, aztán jöhet amit egyszer már megírtak:
"Oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig"
(Maderspach Viktor)
De amíg nincs helyzet, addig mindenki variál...

consul 2017.11.17. 20:44:37

@octy: Az még pengő volt akkoriban. A forintot csak 1946. augusztus 1-jén vezették be.

octy 2017.11.17. 21:27:31

@consul: akkor viszont kb. lócitromot sem ért...

octy 2017.11.17. 21:32:39

@Frady Endre: Akkor még hittek abban, hogy végre valami jó jön. A munkások is élhetnek jól, stb. Ha megfelelő ember mondott megfelelő beszédet, persze hogy felspanolták magukat.
Ilyet ma is lehetne, megfelelő előadás kell csak a megfelelő közönségnek...

2017.11.17. 23:39:57

@Vízakna: en is, a kozelben laktunk. A vegen mar szinte teljesen gyalogos hidda valt, mert feltek hogy beszakad egy busz alatt.
@octy:
"Remélem, az a pár ezer Ft amit a munkások kaptak, tényleg valós pénz volt és nem én értelmeztem félre a szöveget, azaz nem összesen kaptak pár ezer Ft-ot. Abban az időben ugyanis az borzasztóan, hihetetlenül nagy pénz volt! 20 évvel később is még csak pár száz Ft volt egy komplett öltöny."

Az a par ezer, amit a munkasok kaphattak, nem lehetett forint, mert az csak '46. augusztus 1-tol van, elotte (a hid epitese idejen) pengo volt. Es majdnem mindegy volt, mert leginkabb nagyon gyorsan erteket vesztette. (Talan figyelmetlen vagyok, de hol van a posztban, hogy kaptak par ezer Ft-ot..?)

¿Qué tapas hay? 2017.11.17. 23:45:25

@octy: A munkásoknak kiosztott prémium akkor kb. egy tisztviselő havi bérével volt egyenértékű. '45 augusztusában a kenyér kilója 6,- P, egy napilap 3-4 P volt. Az adómentes jövedelem határa havi 3200,- P. A baj inkább ott volt, hogy nem nagyon volt mit venni a pengőért, gyűjteni meg nem volt érdemes. Sokkal többet ért a napi meleg étkezés, meg az ősszel kiosztott meleg ruha. Az igazi gyors infláció ősszel kezdődött és '46 nyarára érte el a csúcsot.

Mizantróp. 2017.11.18. 10:53:44

Erről a hídról én nem is tudtam. Köszi a posztot!

apro_marosan_petergabor 2017.11.18. 14:08:51

A hidat olyan emberek tervezték, építették akik még egy polgári Magyarországon nevelkedtek, tanultak.
Miközben "Gerő, a hídverő" rátette mohó és mocskos mancsát a projektre, a háttérben már dolgozott a kommunista párt elnyomó-terror rendszere a szovjet megszállók segítségével - előkészítve a totális hatalom átvételt.
Hová jutott volna ez a nép kommunizmus nélkül?
Megmondom, egy mm-rel sem állnánk hátrébb, mint ma Ausztria, Hitler első és valóban utolsó csatlósa.

Rollende Landstrasse 2017.11.18. 15:32:29

@gigabursch: Ha már szóba hozad 2013 nagy árvízét, elmesélek egy esetet, mennyire érzéketlenek voltak egyesek a fronton védekezőkkel. Rádióban "a Boros meg a Bochkor" a töltéseken dolgozók betelefonálását kérte. Érkezett egy hívás, fiatal srác, aki hordta a homokzsákot. Elmondta, hogy milyen hideg van, meg sár. Mire a válasz valamelyik selejttől: "És mondd csak, ilyenkor szombat este a barátnőddel ki foglalkozik?"

Nekik csak ennyi jött le a nagy összefogásból. Médiaselejtek...

gigabursch 2017.11.20. 08:09:55

@Rollende Landstrasse:
Napokig voltam kint, akkor még váci lakosként. Nappal munka, du kaja, éjjel kint, hajnalban fürdés otthon, utána ismét meló.
Nagyon sok megható élménnyel lettem gazdagabb.
(De a mai napig sajnálom, hogy nem tudtam lefényképezni, a sétányon Szent Erzsébetet, ahogy a víz felett térdel. - Esély sem volt odajutnom)

A 20-50 km távolságból érkezett megrakott, rendszám nélküli gulyás ágyúktól (mert a 700.000-ben ők is vastagon bent voltak!) és egyéb ellátásoktól kezdve odáig, hogy mellettem dolgozott apja meg fia. Két nagy hátizsák mellettük. Egyikben ruhák, hálózsákok, a másikban otthonról hozott elemózsia.
Beszélgettem velük egy keveset:
- Honnan vagytok?
- Békésből...
- Jó messziről...
- Hozzánk is jöttek, mikor a Körösök...
S ezzel le is zárták a kérdést.

Tették a dolgukat napokig.

Az a két emberi hulladék meg nekem a legnagyobb öröm, hogy nagyjából végérvényesen eltűnt a rádiókból. (Bár sajnos van helyettük bőven más gané)

czinimini 2017.11.20. 11:18:25

Elképesztő! Ma már elképzelni is nehéz, hogy még az állvány alapanyagot is úgy kellett "összekoldulni", romházakból összeszedni stb. Nem nyavalyogtak, mindenki tette a dolgát emberfeletti testi és lelkierővel.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.11.20. 16:33:35

@apro_marosan_petergabor: Kádár idején pont olyan jó mérnököket képeztek, mint Horthy idején. Én pl. 1990-ben kaptam meg a statikusi diplomámat. Szerintem Horthy egy centivel nem volt európaibb, mint Kádár. Egy diktátor, akár jobb-, akár baloldali, azért csak diktátor marad.

¿Qué tapas hay? 2017.11.20. 20:58:46

@Frady Endre: "Kádár idején pont olyan jó mérnököket képeztek, mint Horthy idején"
Ez sajnos nem igaz. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján jelentősen csökkentették az egyetemek tanulmányi követelményeit, annak érdekében, hogy a kötelező felvételi arányszámok miatt nagy számban felvett munkás-paraszt káderek ne essenek ki látványos arányban az egyetemekről. Ez a származási alapú numerus clausus 1963-ig állt fenn, utána meg már nem nagyon lehetett visszaállítani a régi rendszert.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.11.21. 11:38:20

@¿Qué tapas hay?: Kádár alatt csak munkás-paraszt alapú származási numerus clausus volt, míg Horthy alatt valódi, ami végül tudjuk, hogy mibe torkollott.
Amúgy nem biztos, hogy össze lehet hasonlítani különböző korok mérnökképzését, mert manapság már minden számítógépesítve van, amiről a régebbi korokban még csak nem is hallottak.

¿Qué tapas hay? 2017.11.21. 23:18:22

@Frady Endre: A diszkrimináció az diszkrimináció marad, bármilyen színű cukormázzal öntjük is le. Valakit mindig érdemtelenül hátrányosan fog megkülönböztetni, és nem a haladást, hanem a középszerűség konzerválását éri el. Mert igazságtalanság megtagadni egy arra felkészült és alkalmas embertől a tanulás lehetőségét egy olyan ok miatt, amiért egyáltalán nem felelős; akár úgy hogy keresztény helyett zsidó családba születik, vagy éppen az apja nem mezőgazdasági napszámos, hanem gimnáziumi tanár.

Terézágyú 2017.11.22. 07:38:24

@¿Qué tapas hay?:
"Ez a származási alapú numerus clausus 1963-ig állt fenn"

Utána viszont megint az volt, hogy egy fővárosi, értelmiségi, "úri" családból származó fiatalnak sokkal több esélye volt bejutni bármilyen egyetemre, mint egy falusinak.

(Csak érintőlegesen: ahány interjút olvastam mai, fiatal értelmiségiekről, mindnél az derült ki, hogy az apja író, az anyja dramaturg, a testvére festő - vagy ezek kombinációi. Van egyáltalán olyan ismert értelmiségink az elmúlt 30 (40) évből, akit nem nyomott így a családja, aki egy kis faluból jött, stb.?

Már Karinthy Cini is írja a naplójában a nyolcvanas évek elején, asszem, hogy "hol van itt a nép?"

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.11.22. 09:28:19

@¿Qué tapas hay?: Így van. Horthy alatt is volt diszkrimináció és Kádár alatt is, úgyhogy ez nem jelent különbséget abban a tekintetben, hogy melyik időszakban volt jobb a mérnökképzés.
Adott esetben a mai hidászok is képesek lennének a romokból gyorsan új hidat tervezni és építeni. Már ha marad elég építőmester az országban, aki még nem tántorgott ki nyugatra... :)

apro_marosan_petergabor 2017.11.22. 17:51:21

@Frady Endre: Lehet, hogy jó mérnök lett belőled, de a történelmet a kommunizmusban tanultad, így tele vagy téves dolgokkal. Horthy nem volt diktátor, Magyarországon ugyan olyan parlamentarizmus volt, mint mondjuk Nagy Britanniában. A második VH előtt egy diktátor volt, s azt úgy hívták Kún Béla (s kommunista bandája). Horthy a szélsőségeket (nyilasok, kommunisták) egy börtönben tartotta(pár száz ember), hogy nyugalom legyen az országban, s senkit sem végeztetett ki. Kádár és a kommunisták ezreket végeztettek ki, tízezreket zártak börtönbe, telepítettek ki, vagyontalanítottak és tettek tönkre egy életre.
Nézz utána.

medvegy 2017.11.22. 19:44:10

@apro_marosan_petergabor: Azért nem ártana neked sem átolvasni a történelemkönyveket.
Kun Béláék vörösterrorja leginkább szónoki fogalom volt, a tiszti különítményesek nagyságrendekkel több embert öltek meg, vertek véresre, raboltak ki és kínoztak meg.
A Vörösterrorról szóló propagandát pont az az alezredes találta ki, és terjesztette el akit a kommün a Héjjas-különítmény felszámolására küldött ki, és akit a többi tiszt ezért kiközösített. Így akarta visszanyalni magát....Aztán a hazugság annyira elterjed, hogy már régen önálló életet él.

Ami Horthyt illeti ő egy politikus volt, aki a pozícióért bármit megtett. Az 1.VH. előtt-alatt a Habsburg főhercegnők dzsigolója volt, a végén ki is nevezték a flotta főparancsnokának. A kb. 25-éves kormányzói pályafutása során bárkivel lepaktált, ha a pozícióját meg tudta ezzel erősíteni. Szeretett volna diktátor lenni, de sohasem volt ehhez elég erős.Viszont azért csak beleugratott minket a következő világháborúba és a vidéki zsidók deportálása sem érdekelte. A pesti zsidók viszont a gyárosoknak hasznosak voltak(pénzügyi szakemberek, szakmunkások, mérnökök, stb.) rögtön le is állította a deportálást.

Ami pedig a halottak számát illeti, csak a különítményesek sokszorta több embert öltek meg, kényszerítettek emigrációba mint a Tanácsköztársaság. Egyszerűen sokkal több idejük volt rá.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.11.22. 20:01:18

@apro_marosan_petergabor: Édes Istenem! Horthy a numerus clausussal elindított egy folyamatot, amely hatására végül készségesen kiszolgáltattuk a nácik gázkamráinak a zsidók tízezreit. Horthy alatt tántorgott ki Amerikába félmillió emberünk (a'la József Attila).
A kommunista terror Kun Béla és Rákosi idején zajlott. Kádár idején konszolidáció volt és néhány tucat halálos áldozat, ami nem kevés, de mégsem ezrek, ahogy állítod.
Nekem úgy tűnik, neked kéne utánanézned a történelemnek.

gigabursch 2017.11.25. 16:06:57

@medvegy:
Ugye nem baj, ha nem érted velek egyet.
De egyet megígérek:
Nem fogok számháborúzni, két okból:
1.) Mert Horthy számtalan jó tulajdonsága mellett számos elévülhetetlen tettet is végrehajtott, de még így is kimagaslóan jobb, mint az azóta eltelt uszkve 8 évised vezető politikusai,
2.) Mert nem vagy tisztában a patkányforradalom ( (c) Fekete István) pontos mibenlétével, sem azzal, hogy a nyilas verőlegények hétfőn még nyilasok voltak, szerdán már az ÁVO emberei. S egytől-egyig ugyanazok a késsel keresztelt kápók lettek a legvéresebb ökle az ÁVÓ-nak. AKik persze előtte különös számmisztikáknak köszönhetően meghaltak három munkatáborban is.

¿Qué tapas hay? 2017.11.26. 11:25:08

@Terézágyú: Sosem értettem, hogy mennyivel lenne jobb a világ, ha pl. az egyetemi felvettek arányszáma valami módon lekövetné a társadalom összetételének egy olyan arányszámát, ami semmilyen összefüggésben nincs az adott képzésre, illetve az adott szakma gyakorlására való alkalmassággal. Egy egészséges társadalomnak JÓ mérnökökre/orvosokra/tanárokra van szüksége nem pedig MEGFELELŐ SZÁRMAZÁSÚ mérnökökre/orvosokra/tanárokra.

@Frady Endre: Ez igaz. Másrészről, az elmúlt nyolcvan évben kétszer alakították át úgy az egyetemi képzés rendszerét, hogy azt minőségcsökkenésnek lehet nevezni, először a negyvenes-ötvenes évek fordulóján, annak érdekében, hogy a háború és a politikai átalakítás okozta szakemberhiányt valahogy csökkenteni lehessen (illetve, hogy ama bizonyos politikai cél se bukjon el látványosan), másodszor a kilencvenes években, hogy a '75-ös születéscsúcs nagylétszámú generációi ne egyszerre essenek rá az amúgy is összeomlott munkaerőpiacra. (ez utóbbival meg amúgy alaposan elkéstek)
Nem kétséges, hogy a mai mérnökök ugyanúgy alkalmasak lennének hasonló körülmények között hidat építeni, de a mérnöki szakterületek elaprózódása miatt vélhetőleg több kellene belőlük.

medvegy 2017.11.26. 19:15:56

@gigabursch: "Nem fogok számháborúzni"

Nem is tudsz. A tények ugyanis engem igazolnak, még ha a beállítottságod miatt nem is fogadod el.

Horthy egy sikeres karrierista volt, semmi több. Amikor ténylegesen döntésre kényszerült, mindig a pozícióját féltette, és nem az ország érdekeit nézte. A kiugrást sem tudta megszervezni, nem kis részben az oroszoktóli félelme miatt. A támogatóval együtt rettegett a kommunistáktól.
Viszont a 25 éves kormányzói pályafutása alatt olyan személyi kultuszt építettek fel köré (a jóságos királypótlék) ami még ma is megzavarja a legtöbb embert. Téged is.

Ami a patkányforradalmat illeti, '45-'49-ben volt, mégis szerinted hogy lett 3 millió párttag az 50-es évek elejére? '19-'20-ban meg nem. Akiről csak sejtették hogy köze volt a Tanácsköztársasághoz, pl. vöröskatona volt, de nem kommunista, azt elüldözték, véresre verték, vagy meggyilkolták.

gigabursch 2017.11.27. 10:43:09

@medvegy:
Így van. 271.304
A vöröskereszt hiteles adata.
Ez tény.

Minden más mellébeszélés.

Egyébiránt roppant tanulságos volt annó a kurucon a Karsai-Ungvári-Perge vitasorozat a számmisztikáról, az elemzésekről és az egész kérdéskörről. Mai napig becsülöm egyébként mind Karsait, mind Ungvárit, hogy módszeresen beleálltak a vitába és a kezdeti túlfűtöttség után higgadtan válaszoltak és védték a maguk álláspontjait.
Szerencsére ma is olvasható az egész.
S a kérdés megvitatásában az a legszebb, hogy a papírok vizsgálatán túl a konkrét műszaki kérdések is pellengérre kerültek.
Abban pedig az a szép, hogy a műszaki tényekkel nincs is miért vitázni.

Terézágyú 2017.11.27. 10:49:18

@¿Qué tapas hay?:
"Egy egészséges társadalomnak JÓ mérnökökre/orvosokra/tanárokra van szüksége nem pedig MEGFELELŐ SZÁRMAZÁSÚ mérnökökre/orvosokra/tanárokra. "

Ez így van. De csak azokról derül ki, hogy jó mérnökök-e vagy rosszak, akiket végülis felvettek az egyetemre. Azok a falusi/tanyasi gyerekek, akiket nem vettek fel (mert lehetőségük sem volt felvételizni), azokról nem tudjuk meg sosem, hogy jó mérnökök lehettek volna-e...

Rocky2 2017.11.27. 17:10:18

@Mizantróp.: Én tudtam, de korábban olyan infóm volt, hogy ez egy ideiglenes pontonhíd volt. Annak idején az ált.isk.-s töri könyvünkben úgy emlékszem, volt egy fotó róla, de már nem emlékeztem rá, hogy milyen volt. Aztán pár éve láttam róla képet (v. cikket?), és akkor derült ki, hogy ez bizony nem pontonhíd volt.

safranek50 2017.11.29. 14:36:34

A Manci híddal keverheted, az a Margit híd helyet állt, s valóban pontonhíd volt.

Pepejoe 2018.05.04. 22:22:58

@Szzzz:
Így pár hónap távlatában is igazad van. Volt olyan munkahelyem, ahol a kizsákmányolás és a max. átlag fizunak nevezhető pénz ellenére is maradtam mert fontosnak éreztem.
(pl. egy N.o.-beli vasúti majdnem-balesetnél a cég által tervezett és kivitelezett rendszer felismerte a bajt és időben megállította az ottani nagysebességű vonatot, jólesett a levél, amit a Knorr-Bremse küldött)

pitcairn2 2018.05.05. 21:51:25

@Terézágyú:

az internetnek és a digitális forradalomnak köszönhetően a távoktatást már bármelyik tanyára el lehet vinni, lényegében fillérekért...

az un. pozitív diszkrimináció pedig mindig diszkrimináció lesz...

az 1950-1963 közötti származási alapú oktatáspolitika nagyságrendekkel több torzulást generált mint az oly sokat kárhoztatott numerus clausus

elvégre a 20-as években minden további nélkül el lehetett menni pl. Bécsbe tanulni, a magánintézményeket se érintette ez a felhajtás, ill. akkoriban még sokkal nagyobb becsülete volt a gyakorlatnak mint a papírnak

pitcairn2 2018.05.05. 21:54:02

@Terézágyú:

pl. az ország (nemrég elhunyt) leggazdagabb embere is megfelel az általad támasztott kritériumoknak

hu.wikipedia.org/wiki/Demj%C3%A1n_S%C3%A1ndor#%C3%89lete

pitcairn2 2018.05.05. 21:59:28

@medvegy:

érdemes lenne már vmi konkrét gazdaságstatisztikai adatbázist összeállítani az 1920 és 1939 közötti időszak kapcsán

a mi un. "történészeink" tudományos köntösbe burkolt aktuálpolitikai iszapbirkózása ugyanis kiábrándító a téma kapcsán...
süti beállítások módosítása