SZTORIK - TECHNIKATÖRTÉNET - RETRÓ - KATASZTRÓFÁK - HÁBORÚK - VINTÁZS

Hírek és álhírek '56-ról az emigráns magyar sajtóban

2017. október 22. Szerző: DDQ

"Budai hegyekből előtört 10 000 szabadságharcostól, a budapesti és győri vallatópincéken és föld alatti krematóriumokon át a 750 ezer Szovjetunióba deportált felkelőig és a küszöbön lévő ENSZ-beavatkozásig sok érdekeset olvashatunk az akkori oldalakon.

DDQ egészen elképesztő ünnepi cikke egy ritkán kutatott témát dolgoz fel: hogyan, miket írtak az emigráns újságok a forradalomról, annak leveréséről? " - Jtom

40705838.jpg

Mai cikkünk az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

adt_logo_cr.jpg

Tudósítások az 1956-os forradalomról egy New York-i magyar újság, a Szabad Magyarság hasábjain (New York, 1956.12.14-1962.12.16., kiadó : Magyar Publishing Co.).

Az 1956-os forradalom eseményeiről tájékozódni, és pontos képet kapni szinte lehetetlen volt az akkori zűrzavaros időkben. Akár itthon akarta követni valaki az eseményeket, akár külföldön, nem volt egyszerű dolga annak ellenére sem, hogy jelentős számú újságíró tudósított a történtekről folyamatosan.

Nekünk az eltelt évek távlatából már valamivel egyszerűbb dolgunk van, hiszen sokkal árnyaltabb a kép, bár még így is sok a hiányzó darabka. Az alábbi összefoglaló azt szeretné megvilágítani, milyen információkhoz juthatott hozzá a kor embere, főleg ha külföldön élő magyar volt? Az újságok oldalainak böngészése során valamelyest képet kaphatunk a külföldi magyarság életéről, összefogásáról, vagy éppen széthúzásáról. Mindenképpen tanulságos annak ellenére, hogy sok cikk hatásvadász, vagy éppen valótlan, netalán kitalált tényeken alapul.

A New York-i „Szabad Magyarság” 1956. decemberétől megjelent számaiból emelek ki részleteket, melyek folyamatosan tudósítottak a harcokról és megmozdulásokról még akkor is, amikor már a megszállók felszámolták a fegyveres ellenállást. Persze a „csúsztatásokba” belejátszik az, hogy akkoriban nem voltak olyan gyorsak a hírcsatornák, mint manapság, így mire nyomtatásba került, időnként már elég csekély volt a cikkek valóságtartalma.

A folyóirat kezdetben lelkesen számol be az itthoni eseményekről, és az ezzel összefüggésben kialakult kinti reakciókról, aztán a híradásokat felváltják a menekültek, szabadságharcosok beszámolói. 1957 februárjától csak egy-egy apró cikk jelenik meg, mint tudósítás. Lassan teret kap a beletörődés, erősödik a kinti magyarság viszálya, s a szabadságért folyó küzdelem ügye mellékszálra kerül.
szent_istvan_korut_a_pannonia_utcatol_a_margit_hid_fele_nezve_fortepan_24827.jpg

Hogy kinek és mi volt a terve ezekkel az álhírekkel? Célzott szándékosság, vagy csak a túlfűtött nemzeti hevület és a reménykedés  eredményezte a sokszor a valóságtól teljesen elrugaszkodó híreket? Nem tudhatjuk biztosan, de felvillantjuk az érdekesebb írásokat, érdemes párhuzamba állítani a valóság azóta megismert részleteit ezen közlésekkel.

Az írások terjedelme miatt csak részleteket emelek ki, a teljesség igénye nélkül.
hungary-56.jpg

 

Tízezer szabadságharcos a budai hegyekben

 

Az újság 1956. december 14-én megjelent számának cikke, mely további harcokról számol be:

Újból fellángolt a szabadságharc!


Az egész ország harcol erdőkben, országutakon, föld alatt és sztrájkban. – Válasz a statáriumra
A budai hegyekből előtört tízezer szabadságharcos küzd az orosz tankok ellen

A magyar szabadságharc hősi küzdelmének első fejezete lezárult. 5,000 legújabb típusu T-54 szovjet tank, 200,000 legmodernebbül felszerelt és kiképzett bolsevista katona egy hónapos nehéz küzdelem után győzött a magyar szabadságharc első szakasza fölött. Az eredmény 65 ezer magyar hősi halott, eddig 38 ezer deportált Szibériában és több mint 130 ezer nyugatra menekült magyar. Az oroszok veszteségei igen súlyosak, csak Budapesten a hivatalos bevallás szerint 200 nehéz tankot pusztítottak el a magyar diákgyerekek benzines üveggel és a munkások kézi gránáttal. A szovjet hadsereg vesztességeiről nem adtak ki jelentést, mivel egész hadosztályok tűntek el és nem lehet tudni megsemmisültek-e, vagy pedig a felső magyarországi erdőkben dezertáltak és átálltak a felkelő szabadságharcosokhoz. Az utóbbi napokban újra erősen fellángolt szabadságharcról az alábbiakban számolunk be:

A magyar szabadságharcnak tehát koránt sincs még vége. Ezt bizonyította a Kádár kormány kétségbeesett, drámai felhívása a rádióban és a kommunista hivatalos lapban, a Népszabadságban. Igyekeznek drámai hangon, a legalávalóbb módon, a magyar nép érzelmére hatni és felhívják Magyarország felépítésére. Szidják Rákosit és kormányát, hogy mennyi bajt okozott a magyar népnek. Eltörlik a kollektív gazdaságokat és visszaadják a földet a magyar parasztoknak. Mindjárt mutatóban Csongrádon megkezdték a földek felszabadítását a kolchoszok-ból. Nem azt vallották be, hogy a kommunista gazdálkodás teljesen csődbe jutott Magyarországon és egy ország, amelyik mindig túltermelt, a kommunista uralom óta, állandóan élelem behozatalra szorult. A magyar munkást úgy akarják munkára bírni, hogy színészekkel játszatják el a magyar fájdalmat, a fűtetlen, világítás nélküli magyar lakásokban, ahol nincs élelem, mert a bányák nem termelnek, a gyárak nem dolgoznak és a vasutak nem járnak.

A partizán harc tovább tart

Természetesen arról hallgatnak, hogy a magyar munkásság azt követelte, hogy az oroszok azonnal vonuljanak ki és Kádár mondjon le, szüntessék be a deportálást és engedjék haza az eddig elvitt magyarokat.
Azonnal megkezdődik a munka Magyarországon s mindenki résztvesz boldogan az ország felépítésében, de Kádár és az oroszok nélkül.
Erről hallgat a Kádár kormány.

 jozsef_korut_az_ulloi_ut_fele_nezve_a_baross_utcai_keresztezodesnel_fortepan_23576.jpg

A harc Magyarországon tovább tart

A munkásság a vérengzés elleni tiltakozásul általános sztrájkba kezdett és ebből helyenként csak fontos létfentartási érdekből engedett, majd újra kezdte. A lakosság néma tüntetéssel szabotálja a Kádár-kormányt és inkább fázik, éhezik, szenved, de nem adja meg magát. És ez most arra megy: ki bírja tovább. Az erdőkben tovább tart a harc, naponta támadják meg a szovjet utánszállitó oszlopokat. A partizán harcmodort a bolsevisták honosították meg és most ez alkalommal éppen ellenük használják Magyarországon a legsikeresebben. Utóbb Tokaj környékén pusztították el az oroszt.

Senki sem hisz a kommunista ígéretekben

A minden erkölcsi alapot nélkülöző bolsevista kormány és Kádár az élen, eddigi hazugságaik beismeréséül legutóbbi nyilatkozatában kijelentette: igaz hogy sokan nem hisznek még mindig nekünk és a mi Ígéreteinknek, de meg kell szüntetnünk ezt a velünk szemben táplált bizalmatlanságot. 
Hacsak a magyarság teljes legyilkolásával nem, de másként soha nem sikerül sem Kádárnak, sem senkinek Magyarországon még egyszer elhitetni a bolsevista munkás jólét és az orosz felszabadítás paradicsomi meséjét. Ez az ámítás százezrek életébe került és egy országot zúzott össze.

Mit kíván a magyar ifjúság?

A magyar egyetemi ifjúság kilenc pontból álló programot tett közé és mit sem törődve az orosz tankokkal nyíltan hangoztatja.
A magyar diákság váll-váll mellett áll a munkásság mellett az egész országra kiterjedő sztrájkjában, — mintahogyan a barikádokon egymás mellett harcoltak Budapest utcáin, — mindaddig, mig a szovjet-csapatok ki nem vonulnak az országból és szabad választást nem tartanak Magyarországon.
. . . Független, szabad, demokrata Magyarországot akarunk, azonban szovjet csapatok nélkül, mi majd felépítjük az országot a magunk erejéből, — fejeződik be a magyar diákság kiáltványa.
A Kádár kormány hivatalosan beismerte, hogy ezrekre megy azoknak a magyaroknak a száma, akik Ausztriába menekültek és ravasz bolsevista trükkel a következőképen igyekszik elejét venni a további külföldre menekülésnek. Rádiónyilatkozatban bejelentette, hogy már eddig kétezer magyar visszatért Magyarországba, kiábrándultán, mert nagyon rosszul bántak velük Ausztriában.
Ezzel az újabb Kádár hazugsággal szemben, a világ valamennyi részéből kiküldött riporterek, még eddig egyetlen olyan magyart nem találtak az Ausztriába menekült 130 ezer közt, aki hajlandó visszatérni addig, amíg Kádár és hóhérlegényei a szovjet csapatok terrorjával uralják Magyarországot. Mindenki vissza akar menni Magyarországra, de csak a szovjet uralom eltisztítása után.

 nepszinhaz_utca_nagykorut_sarok_egykori_ipari_felsoiskola_fortepan_22830.jpg

Tízezer szabadságharcos előretör a budai hegyekből

 

Később kiderült, hogy bizony ismét komoly oka volt a telefonöszszeköttetés megszakításának. Súlyos harcok kezdődtek Budapest körül. A jelentésekből meglepetéssel értesülünk arról, hogy milyen nagy számú szabadságharcos rejtőzött Király tábornok parancsnokságával a budai hegyekben.
Tízezer szabadságharcos tört elő a budai hegyekből és harcba bocsátkozott a szovjet tankjaival. Válasz volt ez a moszkovita Kádárkormány rendeletére, amellyel országszerte statáriumot hirdetett, ami azt jelenti, hogy akit fegyverrel kezében fognak el, az halál fia. Jött is jelentés a letartóztatások nagy számáról.
Corvin Légiónak nevezik a Király Béla tábornok vezetésével harcoló szabadságharcosokat. A tízezer főnyi elszánt harcos küzdelméről részletek még hiányzanak. Egy osztrák üzletember, aki a kritikus éjszakán Budapest közelében tartózkodott átutazóban, elbeszélte, hogy nagy lövöldözés folyt Budapesten és környékén. Gyalogezredek felvonulását is megfigyelte orosz részről. Eszerint véres harcok dúltak.
Bár az újabb általános sztrájkot az uj munkásvezetőség későbbre rendelte el, a munkások országszerte előbb léptek sztrájkba. Vezetőik sorából számosat letartóztattak. A sztrájkolok közt vannak a Magyar Távirati Iroda munkatársai is. A fővárost teljesen elvágták az országtól.
A telefonösszeköttetés megszakadása miatt nem tudták továbbítani az újabb amerikai erélyes jegyzéket se, amelyben úgy a bábkormányt, mint a szovjetet a vérengzés beszüntetésére hívta fel.
Ugyanakkor a bányavárosokból is a véres harcok fokozódásának hire jön. Pécs környékén a bábkormány bevallása szerint is legalább kétezer főnyi szabadságharcos áll küzdelemben az oroszokkal. A bányászok Tatabányán és Salgótarjánban is harcban állnak.
A UN ülésén Lodge fődelegátusunk a szovjet súlyos megbélyegzését javasolta.

kiraly-bela-56.jpg

Ki is volt az említett Király Béla?


1912. április 14-én született Kaposváron. A 2. világháborúban vezérkari tisztként szolgált, 1945-ben hadifogságba került. Belépett a Magyar Kommunista Pártba, s újra a haderő tisztje lett. Ennek ellenére a tisztogatások során bebörtönzik, halálra ítélik. Büntetését enyhítik, 1956 szeptemberében szabadul. Megbízzák a nemzetőrség megszervezésével, ő lesz Budapest nemzetőr parancsnoka. Csapatával a budai hegyekbe, Nagykovácsiba vonul vissza, majd onnan Ausztriába megy. Az emigrációban is magyar ügyet támogatta, hazatérése után országgyűlési képviselő.
A források szerint valószínűsíthető, hogy decemberben már nem volt magyar földön. Csapatának létszáma kérdéses, de biztosan nem volt még ezer fő sem.
Tevékenysége, életének megítélése nem egyértelmű, sokan sokféleképpen ítélik meg tetteit.

 

Százezrek Szibériába

750 ezer magyart deportáltak Szibériába


Magyarországról a legszörnyűbb hírek érkeznek. Hiába hazudik Kádár és ígérget, a deportálások szüntelen tovább folynak a Moszkvából Magyarországra küldött Serow vörös generális, mint deportálási szakértő legfőbb irányítása mellett. Serow vezette 1939-ben

Régen ismert mondása volt Stálinnak, hogy a magyar kérdés megoldása csak vagonkérdés. Vagyis ha a bolsevistáknak 1945 óta elegendő számú vagonjuk lett volna, akkor ma a Duna-Tisza közén nem találnának magyart legfeljebb néhány Ávos renegát pribéket, amíg szovjet gazdáik őket is nem likvidálnák. A szovjet eddig három tömeges deportálást hajtott végre Magyarországon, amint az United Nations elé terjesztett jegyzőkönyvekből valamint Henry Cabot Lodge elmondott drámai beszédéből kitűnik.
A jelenlegi deportálásokkal együtt eddig 750,000 magyart deportáltak a bolsevisták 1945 óta. Az első deportálás kezdődött a bolsevista “felszabadulással” 1945-ben, a Második Háború befejeztével. Akkor 620 ezer magyart deportáltak Szovjetoroszországba. Ebből 325,000 volt magyar katona, 295,000 pedig civil lakosság, nők, gyermekek és öregek.
1950 és 1951 között a második deportálási terrorakcióban főleg a magyar középosztályt és a vezető réteget vitték Szibériába, hivatalos kommunista adatok szerint 70,000 magyart ismeretlen helyre, 100,000 magyart pedig a hivatalosan nyilvántartott 90 bolsevista kényszermunkatáborba.
A harmadik deportáció most kezdődött 1956-ban, a magyar szabadságharc megtorlásaként november hónapban 38,000 magyart vittek a Szovjetbe. A magyar határon a legutóbbi héten, három tehervonat egyenként 60 marhaszállitókocsival, mindegyikben 50-60 magyar ember bezárva került át a Szovjetbe.

 letoltes.jpg

Szerov, Ivan Alekszandrovics (1905-1990) állambiztonsági tiszt, a KGB elnöke. 1956-ban ő vezette a magyar forradalom elleni KGB- műveleteket. A második világháborúban szervezett deportálásokat. A forradalom idején járt Magyarországon mint tanácsadó

 

A harcok állásáról az újság híradása :

Fellángolt a harc

A lappangó szabadságharc újból teljes erővel kitört december elején. A szabadságharcban elesett hősök nőhozzátartozói, anyák, feleségek, testvérek gyászruhás, hatalmas menete vonult a Hősök Emlékművéhez. A 15-20 ezerre tehető feketeruhás nősereg ellen is felvonult a szovjethaderő. Pedig nem fegyverrel, csak virággal, koszorúval meneteltek a gyászolók. A szovjet katonák állig fegyverben álltak velük szemben. De a virág lerakását nem merték megakadályozni. Egyik nő oda szólt a katonákhoz:
— Nem fegyverrel jöttünk, csak virággal. Még ettől is féltek, gyávák. Az elkeseredett nők gyalázó kifejezésekkel illették a katonákat, s az egyik kiköpött a vörös tiszt előtt. Mire ez revolveréből rálőtt a virágot tartó nőre, aki sebesülten esett össze. A gyászruhás nősereg erre lázadni kezdett a katonák ellen. Közülük 25-öt letartóztattak és fogságba cipeltek.

 

Az újság politikai híradásokat is közöl, neves politikusok szavain keresztül. Ezeknek híradásoknak van valóságtartalma, bár kétségkívül jelentős túlzásokkal ítélik meg azok jelentőségét:

[...] McCarthy republikánus szenátor megismételte korábbi javaslatát a Milwaukeeban tartott “Freedom fór Hungary” ünnepségen. McCarthy szenátor javaslata szerint: a legújabb tipusu amerikai jet bombázók egy skvadronja pillanatok alatt eltudja pusztítani a vasúti összeköttetést Magyarország és a Szovjet között és ezzel elérnék, hogy egyetlen vagon deportáltat sem vihetnének Oroszországba.
Knowland republikánus szenátor javasolta a Szovjet kizárását az Egyesült Nemzetek tagjai közül. Knowland szenátor négy pontból álló javaslatot terjesztett elő a magyarországi bolsevista kegyetlenkedések azonnali megszüntetésére.
(1.) A szovjet és a magyar bábkormány elismerésének megtagadása. (2.) Gazdasági szankciók a szovjet és a bábkormányaik ellen. (3.) Mindennemű kereskedelmi és gazdasági kapcsolat megszakítása a Szovjettel. (4.) 24 óra alatt indulásra kész UN hadsereg felállítása.
Ugyancsak Knowland szenátor mutat rá arra, hogy a Suezi ügyben a UN közbelépése eredményes volt, mig a magyar kérdésben még csak választ sem kapott, ami lényegileg azt jelenti, hogy csak szabad kormányokkal szemben tud az UN hatásosan fellépni. Ez pedig veszélyezteti az UN jövőjét és további fenmaradását. A szenátor helyeselne nemzetközi önkéntes keresztes harcosokból álló hadsereg létesítését.
The fighting is still going on . . .
William J. Donovan generális, a háború alatt az OSS vezetője, Magyarország megsegítésére amerikai katonai segítséget javasolt. A 73 éves generális egy hetet töltött Magyarországon és látta a magyar hősi szabadságharcát. Visszatértekor az újságíróknak arra a kérdésére, hogy talán fel kellene emelni a befogadandó magyar menekültek kvótáját, a generális azt válaszolta :
— Nem, hanem fegyvereket kell adnunk nekik. A generális, aki végigjárta Budapest és Magyarország ellenállási pontjait, a továbbiakban kijelentette, hogy a magyar szabadságharc tovább tart.
Véleménye szerint a katonai segítség a leghatásosabb lett volna, amikor a szabadságharcosok néhány napra a győzelemhez a legközelebb állottak és egyáltalán nem hiszi, hogy ez a katonai segítség elindította volna a harmadik világháborút a Szovjetunióval.  [...]

1764907_824_1.jpg

McCarthy, Joseph Raymond (1908-1957) republikánus politikus, a kommunisták elleni, rendszerint minden alapot nélkülöző intézkedésiről, vizsgálatairól volt híres (a rettegett McCarthy- azaz Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság felállítása fűződik nevéhez). '56-ban már leszálló ágban volt, alkoholizmussal küzdött. Annyi bizonyos, hogy volt kapcsolata a magyar migrációval

letoltes_1.jpg

Konwald William F. (1908-1974) kaliforniai szenátor, 1955-ben részt vett az Amerikai Magyar szövetség ülésén, ezen szorgalmazta azt, hogy az USA ne kössön semmilyen egyezményt a Szovjetunióval, amíg az ki nem vonja csapatait Kelet- Európából

image.jpg
William J. Donovan, hírszerző tábornok valóban járt Budapesten a forrdalom idején.
Mint a későbbiekben kiderült, a politikai nyilatkozatok, és beavatkozási szándékok csak a látszatot voltak hivatottak fenntartani

SPORTTRAGÉDIA

Hegedűs Istvánt, a világbajnok modern öttusa-csapat kiváló tagját a magyar szabadságharc küzdelmeiben az oroszok orozva legyilkolták.
Iharosnak, a sokszoros távfutónak az édesanyja oly súlyos sérüléseket szenvedett a budapesti harcokban, hogy mindkét lábát amputálni kellett.

1956. október 24-én hajnalban a Sportuszodába indult – akkoriban a Vasas úszóedzője volt. Nem foglalkozást tartani, hanem azért, hogy megóvja az esetleg edzésre érkező gyerekeket. Nem ért el az uszodáig: megállt a Szófia utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Itt kapott halálos lövést egy nappal a harminckettedik születésnapja után. Kislánya kétéves volt. Először otthona, egy Izabella utcai bérház udvarán temették el. Holttestét 1957 tavaszán kihantolták, és a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra. Egykor róla mintázták az egykori 20 forintos alakját:

hegedus_istvan_56_tragikus_aldozata.jpg

 

Föld alatti krematórium, ötezer cella a Köztársaság tér alatt és Mindszenty bíboros orgiákat néz

 

Az újság rendre közölt interjúkat a menekülttáborokban lévőkkel, akik elmondásuk szerint részt vettek a harcokban:

Egy beszámoló, első kézből:

A fiatal autószerelő meglep, amikor a Vilmos-császár-uti városházáról, mint a szabadságharc egyik főhadiszállásáról beszél. Nem keresztelték el az utcát?
Elmondja, hogy első dolguk volt a jobboldali politikai foglyok kiszabadítása. Ez vér nélkül történt.
Hanem, amikor a tömeg el akart vonulni, páncélos ÁVO-s autó érkezett. A politikai rendőrök a börtön épületében kerestek menedéket a tömeg bosszúja elől.
Autójukból egy leány akart szerezni fegyvert, de ahogy fellépett, az ablakból agyonlőtték, többet megsebesítettek.
Részleteket mond el, míg engedélyt kapunk, hogy szállására bejussunk. Bár a Times kifogásolta elhelyezésüket, nem panaszkodnak. Ha visszagondolok azokra a táborokra, amelyekben a szovjet 1945-ös menekültjei éltek, nem is lehet okuk panaszra. Ellátásuk jó.
Egyetemisták mondják, hogy egy könnyű sebesüléssel budapesti kórházból megszökött társuk beszélte, hogy a sebesült fiatalokat az orosz orvosok magtalanitották.

Egy újabb túlzásokba eső részlet Marschalkó Lajos beszámolójából:

Negyvenezer főből állott az ÁVO. Győrben megtalálták a földalatti vallató cellákat, a falba cementéit bilincseket, és a krematóriumot, melyben elégették az agyonvert áldozatok holttestét. De találtak olyan ÁVH-s pincét is, amelyben a hentesek által használt nagyméretű húsdaráló gép működött és a megkínzott áldozatok holttestét ezen keresztül távolították el.
Ha valamelyik városban felvettek egy telefonkagylót, az ÁVO szobáiban automatikusan bekapcsolódott a hangszalag és pontosan regisztrált minden beszélgetést. Egyedül Győrben többszáz hangszalag működött így egy óriási teremben. Lefényképezték a leveleket. A spiclik jelentettek minden apró beszélgetést, amely a vendéglőben, kávéházban, utcán folyt le. A szállodák vezetői, portásai, a pincérek az ÁVO alkalmazottai voltak s egyedül Győrben 3000 spicli működött.
Azáltal, hogy 1945-ben háborús bűnössé bélyegeztek százezreket, kitűnő talajt adtak az ÁVH pribékjeinek. Ezeket a szerencsétleneket lehetett legjobban terrorizálni, megfélemlíteni, soha el nem követett bűnök nyilvántartásával kézben tartani.

Hetvenezer terrorista
Az egyenruhás ÁVO 40,000 emberből állott és 30,000 civilben teljesített szolgálatot. A legegyszerűbb ÁVO-s cigány-közlegény havi 9,000 forintot kapott, míg egy munkás keresete nem volt több 800—1000 forintnál. Mit jelentett ez? Azt, hogy ha a magyar munkásságnak évente 2 milliárd forint béke-kölcsönt kellett jegyeznie, ez az összeg maradéktalanul elment az ÁVO fenntartására. A magyar népnek a saját véréből, verejtékéből kellett fizetnie a világtörténelem leggazabb elnyomóit.
Az ÁVO működése jelentette a belső vasfüggönyt is. Senki sem tudta, hogy mennyit és mennyiért kell a Szovjet Unióba szállítani? Hová tűnik az urán-érc? Mi történik a magyar olajjal? Mennyit fizetnek a bauxitért? Egy rettentő rém, óriási vérszivó pók, a bolsevizmus ült Magyarország felett.
A szabadságharc fiatal diákjai, munkásai — vezér és szervezet nélkül — valami csodálatos ösztönös- séggel és intellektussal ezt a láthatatlan, de mégis mindenütt jelenvaló Rémet zúzták szét. De vájjon mit értett meg ebből a Nyugat?
Most, 1956 október 23-án és azután is, itt lett volna a világtörténelmi pillanat, hogy Nyugat — ha már H-bombával nem megy — erkölcsi és politikai eszközökkel törje szét a világbolsevizmust. Minden -feltétel adva volt.
A vasfüggöny megnyílt s a szovjet-rém itt állt lemeztelenítve az egész világ előtt. S mi történt azért, hogy a magyar nép megszabadításán keresztül felszámolják a világot 39 esztendeje fenyegető rémet? Mi történt azért, hogy harcba vessenek minden politikai és morális fegyvert? Hiszen Nyugaton évtizedeken át nem tudtak másról beszélni , mint a szabadság áldásairól, a szabadság szépségéről. S most, mikor a világtörténelemben egyedül álló hősiességgel 12—14 éves gyermekek haltak meg az egész világ szabadságáért, hogyan segítette őket a Nyugat?

A betemetett börtön áldozatai
A történelemben azonban eddig még se hiba, se bűn nem maradt megbosszulatlanul. Az a tény bizonyossá vált, hogy olyan világnézet, amely csak T. 54-esekkel tudja eszméit terjeszteni, nem állhat fenn sokáig. De vájjon fenn tud-e állni a másik világrend, mely tettekkel nem mer eszményei védelmére kelni, nem váltotta be a rab népeknek tett évtizedes Ígéreteit s amely magára hagyva a szabadság ügyét, meghátrált az erőszak elől?
Érdemes ezen gondolkodni. Vájjon egyszer New Yorkban, Páris- ban, Londonban is nem rendez- nek-e be egy óriási földalatti palotát, ahol majd a telefonüzeneteket hangszalagra veszik? Vájjon nem fog-e úgy járni a Nyugat, mint ama magyarok, akik fegyvertelenül kerültek az ÁVO kezére?
Mert november 3-ának éjszakáján, mikor már ki volt adva az orosz támadási parancs, a budapesti Köztársaság téren óriási gabberek, magyar szabadságharcos páncélosok őrizete alatt földköbméterek ezreit emelték ki egy földalatti börtön felöl.
A börtön titkos bejáratát nem lehetett megtalálni. Anyák, gyermekek, aggok voltak odalent, több, mint kétszázan, akiket tuszul tartott vissza az ÁVO. Á baggerek dolgoztak, hogy eltávolítsák a börtön felett lévő huszméteres földréteget. A túszokat azonban már nem lehetett kiszabadítani. Az orosz támadás megindult. . . .

Gondoltak-e rá azok, akik elárulták a világ szabadságát, hogy egy napon ez lesz az ő sorsuk is! Csak hogy akkor már későn lesz. Mert nem lesz többé szabad ember, aki kiássa őket a szovjet börtönéből!

Tudósítás Mindszenty bíboros sorsáról:

A szörnyűségek


Bevitték Közép-Európa legfélelmesebb kínzókamrájába, az akkori Andrássy-ut 60-ba. (Erről méltán nevezték el később Sztalin-útnak.) Napokon át vallatták, majd, — mivel nem volt hajlandó szájuk íze szerint vallani, — megkezdődött a szörnyű kínzása órákon át egy lábon kellett állnia, miközben egy székben terpeszkedő AVO-s legény magyarázta, hogy milyen kényelembe kerülne, ha aláírná a jegyzőkönyvet.
Levetkőztették, s mezítelenül állott órákon át a hideg, nedves cellában, ahol megalázták, meggyalázták. Napokon át ütlegelték gumicsővel. A tüdejét választották, mert tudták, hogy gyermekkora óta gyenge volt a tüdeje. Mindenféle ördögi eszközt felhasználtak arra, hogy testi-lelki fájdalmat okozzanak. Bevitték olyan szobába, ahol a legszörnyűbb orgiákat kellett végignéznie. Éjjel-nappal vallatták, hogy megtörjék.
Huszonkilenc napon át tartott ez a tortúra — alvás nélkül. Amikor elájult, fellocsolták, hogy még az ájulás se adhasson pihenést. Fájó szemébe éles reflektorral világítottak.
Amikor már félholt volt, odakaparta nevét a papírra. De még volt annyi öntudata, hogy melléje irta “c. f.” Faggatták, mi ez? Latin szimbólumok. De amikor megtudták, hogy annyit jelent latinul: contra fidem, vagyis akarata ellenére, akkor elölről kezdődött . . .
A tárgyalási komédia előtt a Markóba vitték. De akkor már a teljes megsemmisüléshez volt közel. Mielőtt a tárgyalásra vitték, ablaka alatt szeme láttára akasztottak fel egy embert. Hogy lássa, ez lesz a sorsa . ..
Bestiák. És ezek a bestiák becsületes magyarok ezreit, tízezreit kínozták így az ÁVO most leleplezett törtöméiben. Ki csodálkozhatik azon, hogy ezeket a fenevadakat irtotta a népharag, amikor fegyver került a kezébe.
A legszörnyübb, hogy a ki nem irtott fenevadak tovább garázdálkodhatnak. Nemcsak magyar földön, hanem mindenütt, ahol a kommunizmus az úr. Ezek a döbbenetes szörnyűségek nyissák ki végre a nyugat szemét és késztessék cselekvésre, mielőtt itt is megnyílnak a kínzókamrák ...

Egy újabb helyszíni beszámoló:

A Köztársaság téren, (a hajdani Tisza Kálmán tér) a földalatti villamos' építkezésének félbehagyása után, a megállóhelynek szánt óriási földalatti barlangban 5000 beton-cellát épített az ÁVO:
A két milliósra nőtt város közepén volt ez a hihetetlen földalatti börtön. Senki sem tudott róla. Akkor hallott róla először a Város, midőn az ÁVO-s őrök elmenekültek és az éhhalálra ítélt rabok kopogtatni kezdtek a föld alól.
Ez a földalatti cella-sorozat Szovjet-Magyarország jelképévé nőtt. Börtön, földalatti börtön volt egész Magyarország.

39883.jpg

fortepan_39922.jpg


Hefty László evangélikus lelkész, akit A Buenos Aires-i ‘‘Comite de Ayuda pro Hungária Libre” küldött megfigyelőként az osztrák határra az alábbiakat jelenti :
(A szervezet 1965.10.30-án alakult,az adománygyűjtésről és a lelkészről találni adatokat, illetve arról, hogy az ottani követséget megtámadták, a követ autóját felgyújtották. Hogy a tudósítás valódi-e, nem sikerült kiderítenem.)

A határ sok helyen még nyitva van. De minden valószínűség szerint hermetikusan lezárják. (November végére megtörtént.)
A mai napig Magyarországon az összefogás és a fegyelem tökéletes.
Az orosz katonaság éhezik. Egy kenyérért százakat engednek át a határon. Sokszor egy kenyérért egész tankot lehet vásárolni. Ma háromszor voltam Magyarországon.
A magyar határőrök nagyon kedvesek, mindenben elősegítik a menekülteket. (Ezért az oroszok később ezrével tartóztatták le őket. —A szerk.)
Az orosz határőrség három-öt kilométerrel beljebb van. A páncélosokat nem lehet a Fertő-tó lápjaiba bevinni. Onnan veszélytelenül jöhetnek át az emberek. (Sajnos, november végére ez is megnehezült, mert szovjet tankokkal fogták körül a Fertőt a magyar oldalon.—A szerk.)
Az osztrákok végtelen jóindulatúak. Bécs mellett gyűjtik össze a menekülteket, hogy tovább szállítsák őket más országokba. Sokat Belgiumba a bányákba.
Eddig nagyrészt fiatalok menekültek. Kevés öreg jött át. Ma már rengeteg magyar hős van külföldön.
Otthon anarchiától tartanak. A kimenekült szabadságharcosok tartották fenn a rendet.
Az elkövetkezendő télen többen fognak meghalni otthon, mint az egész világháború folyama alatt. Tartsátok ébren a közvéleményt!
Papok, apácák szöktek át civilben. Anyák is jöttek, karjukon csecsemők. Ha ma fegyvert kapnának a menekültek, azonnal visszafordulnának harcolni.
Ezután november 19-iki dátummal igy folytatja:
Ma benn voltam az Argentin konzulnál, aki igen kedvesen fogadott és minden segítséget felajánlott. Ő még nem kapott értesítést kormányától egy argentin bizottság érkezéséről. Sürgessétek, mert többen szeretnének Argentínába menni, akinek ott rokonai vagy ismerősei vannak. Mától kezdve minden napra beállítottak Vöröskeresztes szerelvényt. Ezek szenet is szállítanak Budapestre.
Szorgalmazzátok élelmiszer, meleg-ruha szállítását. Különösen, ha a Nemzetközi Vörös Kereszt Bizottsága továbbra is benn maradhat Pesten.
A menekültek változatlanul tovább özönlenek. Mindig főleg fiatalok. Ezek közül 700-at azonnal belga bányákba visznek. Felhívtam a Vörös Kereszt figyelmét, hogy akadályozzák meg az emberkereskedelmet! Legalább egy hét gondolkozási időt adjanak a menekülteknek. Svájcba, Svédországba és Dániába is indultak menekültek, de csak néhány hónapra, hogy onnan tovább vándoroljanak. A befogadó országoknak nemcsak az odautazást kell garantálniok, hanem a visszautazást is Budapestre, ha a helyzet fordul és az illető haza szeretne menni..

 

Kétszáz gyermekhős sírja

A budapesti Kerepesi úti temetőben 200 új hősi sír van. Kétszáz 10 és 14 éves magyar kisgyereké, akik fegyverrel kezükben haltak meg az egész világ szabadságáért. Fénykép felvételek tanúskodnak róla, hogy egy 13 éves fiú 32 kézigránátot kötött testére s úgy ugrott rá a szovjet páncélosra, hogy felrobbantsa azt. Ott a kisgyerek is megtette kötelességét a szabadságért. De vajon azzal, hogy a Nyugat koszorú megváltásként tejport, zabpelyhet küldött sírjára, vajon megtörtént-e minden a szabadságért?
S a történelem egykor keserű “nem”-mel fog felelni erre a kérdésre. Szavakat, gyönyörű szép szavakat kaptunk, de az erőszak elől még soha így nem hátrált meg a Nyugat, mely azt hirdeti, hogy magasabb erkölcsi elvei vannak, mint a bolsevistáknak. Tényeiben és tetteiben azonban még soha nem hagytak magára ennyire szent ügyet, mint a magyarságét. A gyilkosokat udvariasan felkérték, hogy engedjék be a megfigyelőket, a tolvajokkal megállapodást kötöttek, egy kegyeskedjenek sebesült áldozataik számára átvenni a nyugati népek adományait.

 3459554086_228f6dfa2f_b.jpg

 

Lázadó és átállt szovjet katonák (akik néha kegyetlenkednek...), valamint osztrák földön menekülőkre lövöldöző kommunisták

Lázadások a szovjet hadseregnél


Magyarországon a szovjet hadseregnél még az utóbbi időben is történtek lázadások, ellenszegülések. A Tokajban elhelyezett szovjeterőknél lázongtak legutóbb a katonák. A lázadásról hiányzanak a részletek. De annyit jelentenek, hogy a megtorlásnál öt lázadót agyonlőttek. Most került nyilvánosságra, hogy amikor az egyik tüntetésnél a motorizált 83. szovjet gyalogezrednél elrendelte az egyik tiszt, hogy a tömegre lőjenek, jobbérzésű tiszttársa beavatkozott, ellenszegült, mire amaz lelőtte. Erre a katonák a tiszt ellen fordultak és agyonlőtték. Utána egymás közti harcban 3 tiszt, több altiszt és a legénységnek számos tagja elesett. Az oroszok se tudják már letagadni, hogy több szovjetszázad több katonája eltűnt. 3-4 ezret bevallanak, köztük tiszteket. Csatlakoztak ezek a szabadságharcosokhoz. Még mindig sok van közülük a partizánkodó szabadságharcosok közt. Akiket a szovjet elfogott, azokat a kárpáti táborokban őrzik. Sorsuk alig lehet kétséges, mert ha hazakerülnének, szaporítanák az otthon lázadozok számát, akik már nyíltan is kiállnak, tüntetnek. Az ukrajnai és moszkvai sztrájkok, tüntetések meglepőek a terroruralom alatt.

 visegradi_utca_a_szent_istvan_korut_felol_nezve_fortepan_24837.jpg

Szovjet-kegyetlenkedések Magyarországon


A Bécs és a magyar határ közt lévő Eichgrabenből Írják a Szabad Magyarságnak:
Nem tudjuk, mikorára kerül el levelünk New Yorkba, valószínűleg nem olyan gyorsan, mint kellene, s a rádióhirek meg is előzhetik információink egyik-másikát. Eichgraben sokat szerepelt a menekültekről szóló tudósításokban. De mindent nem mondhattak el.
Elképzelhetetlen, amit a nálunk levő menekültek beszélnek a magyarországi és budapesti állapotokról. Ezeket azonban nemcsak tőlük, hanem a sofőröktől is hallottam, akik Budapesten voltak gyógyszerekkel. Az 1945-ös ostrom alatt tizedrész annyira sem volt feldúlva Budapest, mint most. Az éhség és nyomor mind erősebb, csecsemők halnak éhen teljesen kiéhezett anyjuk mellén és az egész lakosság csak a fütetlen pincékben lakik.
Az orosz csapatok, a mongolok, borzalmas rémtetteket követnek el. Ha egy szabadságharcost elfognak az oroszok, akkor lábánál fogva akasztják fel s fejével addig futballoznak, mig csak egy véres cafat lóg le a testéről.
Egy sofőrnek, aki orvosságot vitt a határról s látta, hogy azt mind az oroszok kapják, háromszor keresztülvágták a nyelvét borotvával, hogy semmit - se tudjon elbeszélni. Anyákat, gyerekeket és aggokat csak azért lőnek agyon, hogy ne legyenek az útban, vagy egyszerűen legázolják őket a tankok. Éhínség uralkodik az országban, amellett nincs tüzelő és az ivóvíz fertőzött. Nem volna csoda, ha ilyen körülmények között járványok törnének ki. A nyomor mind nagyobb méreteket ölt. Amellett a csalás is olyan mértékű, amit el sem lehet képzelni. Az ajándékozott gyógyszerekből, élelmiszerekből és szeretetcsomagokból a magyar lakosság kapja a legkevesebbet.

Csak egy kis példa:
Egy magyar érkezik a határra felhatalmazással, rajta egy csomó pecséttel és kábítószereket kér. Átadnak neki egy nagy csomag morfiumot 40,000 dollár értékben, ami egy millió schillinget jelent. A pesti kórházak egy szemet sem láttak belőle, csak a morfinisták vehették meg Pesten hihetetlen árakon. És ez a sorsa az élelmiszer- és ruhacsomagoknak is.
Az oroszok is nélkülöznek. Ahol csöndes vidékre kerülnek, kiszállnak harckocsijaikból és pisztollyal a kézben követelnek élelmiszert a lakosságtól. Minthogy azonban a lakosságnak sincs, az oroszok bemennek a házakba és már nem egy szegény asszonyt lőttek agyon, hisz a férfi lakosságból nem is mutatkozhatik senki.
Soha a világon nem hazudtak még annyit, mint most Magyarországról. Mindaz, ami az oroszoktól jön, hazugság. A kommunisták bosszúja borzalmas. Mit is tehetnek a szegény bátor harcosok? Ha az utolsó töltényig harcolnak, az a haláluk, ha elfogják őket akkor vagy agyonlövik őket, vagy plombáit vagonokban viszik Szibériába, ami ugyancsak a halált jelenti, csak ez esetben lassan kínozzák őket halálra. 

A magyar szabadságharc katonai eredményei Magyarországon a vörösök 12 hadosztályt, köztük 3 tank hadosztályt modernül kiképeztek és felszereltek. Ezt teljesen elvesztették
A szovjetnek csak a magyar szabadságharc több százmilliós veszteséget jelent hadianyagban, a lengyel és más zavarokkal együtt általában két billió dollárra becsülik veszteségét.


Fegyveres magyar alakulatok lépték át az osztrák határt

A magyar-osztrák határon fekvő Nikitsch községből jelentik. hogy mintegy 30 fegyveres magyar határőr átlépte az osztrák határt és osztrák területen tüzet nyitottak a menekülők mintegy 20 főnyi csoportjára.
Az osztrák kormány erélyes hangú jegyzékben tiltakozott a kommunista terroristák durva határsértése ellen. A Kádár hóhérlegények több menekültet megsebesítettek, akiket az osztrákok az oberpullendorfi kórházba szállítottak.
A Kádár bábkormány most már tűzzel-vassal igyekszik megakadályozni a menekültek kijutását, sőt bizottságot küldött Ausztriába, hogy a menekülteket hazatérésre beszélje rá.
__________
Budapesten tovább folynak a letartóztatások és kivégzések. A nemzetirtásnak most egy újabb fázisa rázza fel a magyarságot.
Külföldi rádiójelentések leleplezték a szovjetnek és a kínai vörös kormány elnökének legutóbbi tanácskozásán kifőzött titkos megállapodását,
hogy a szabadságharc megtorlásaként és újabb fellángolásának megelőzésére 40 ezer magyar értelmiségit Vörös-Kínába, 40 ezret pedig Szovjetoroszországba hurcolnak és vérdíjul évi 150 ezer dollárt fizetnek a vörös bábkormánynak. 

Január utolsó hetében ismét harc volt Eger térségében.
A kommunista rendőrség Budapesttől északnyugatra Eger környékén január utolsó hetében tűzharcot vívott a szabadságharcosokkal. A Mátra hegységben meghúzódó szabadság-harcosok csoportját kiszabadult politikai foglyok alkotják, akik a végsőkig elszánták magukat arra, hogy harcolnak a szovjet és kommunista rendőrség ellen. Más választásuk nincs. Elfogatásuk esetén biztos halál várna rájuk.

ulloi_ut_61_t-54-es_harckocsi_fortepan_24430.jpg

 

1957. áprilisi híradás egy filmbe illő menekülésről:   

Golyózáporban 60 mérföldes sebességgel a szabad világba!


A jelzőharang kondult... A pirossapkás forgalmista kijött az állomás épületéből és az ÁVH határőrség is elfoglalta szokott helyét a vágányok mellett. Várták a vonatot, melynek néhány perc múlva be kellett futnia az osztrák határállomásra.
A távolba vesző vágányok közt kis fekete pont tűnik fel, gyorsan nagyobbodott, talán a szokottnál is gyorsabban falta a kilométereket ez a vágtató Diesel-mozdony... Már a bejárati váltóknál csattogtak a kerekek, már az állomásépület előtt nyargalt a nekivadult vonat... Egy fülsiketítő éles kürt jelzés... Az ÁVH-sok a fegyverükhöz kapnak... Géppisztolysorozat kattogása vegyül a kerekek tovaszáguldó csattogásába, a forgalmista káromkodik, a távirász őrültként veri a billentyűket. Hiába! Késő! Az 1026-os már messze jár, 60 mérföldes sebességgel közti keskeny résen a szabad világba.
Pál László mozdonyvezető negyedóra múlva kipirult arccal ugrik le az ausztriai Wulkaporsdorf  (valójában Wulkaprodersdorf (egykor Vulkapordány) -Jtom) határállomáson és újabb félóra múlva már öleli és csókolja feleségét és kislányát.
Pál László feleségének és kislányának sikerült a szabadságharc leverése után kimenekülnie, de a férjet letartóztatták. Szabadon bocsátása után már a vasfüggönyt ismét visszaállították.
A magyar kormány jegyzéket intézett az osztrák kormányhoz a Diesel-vonat visszajuttatása ügyében. A környéki magyar menekültek pedig lelkesen üdvözlik. ünneplik velünk együtt a bátor, hős mozdonyvezetőt, aki golyózáporban vágtatott át a szabad világba.

Kutatásaim során mindössze egy Kassai János nevű illetőt találtam, aki családjával egy mozdonnyal átszökött, de az gőzös volt, ahogy a képen is látszik.

 5200.jpg

Utolsó hír egy hős fiúról, aki létezett, de nem volt hős:

Kézigránátot dobott az autóbuszra egy 8 éves kisfiú

A váchartyáni vasútállomáson Menyhárt Mihály 8 éves kisfiú — a váchartyáni állomásfőnök fia — kézigránátot dobott az állomáson veszteglő GI rendszámú MÁVAUT autóbuszra, melyen két orosz katona és négy államvédelmis tartózkodott. Közülük ketten meghaltak, egyet súlyos sebesüléssel vittek kórházba, de a kisfiú sem tudott fedezéket találni, súlyosan sérült.

Az eredeti hír az akkor Népakarat néven megjelenő Népszava 1957. április 9-i számából való. A történet alapvetően igaz, de orosz katonákról és ÁVO-sokról nincs benne szó. Egyértelműen hangulatkeltési céllal színezték ki a sztorit:

Kézigránátot dobott az autóbuszra egy 8 éves kisfiú

A váchartyáni vasútállomáson Menyhárt Mihály 8 éves kisfiú — a váchartyáni állomásfőnök fia — kézigránátot dobott az állomáson veszteglő GI rendszámú MÁVAUT autóbuszra. Kamocsai Jenő, az autóbusz vezetője sérüléseibe belehalt, Zentai Rudolf kalauzt életveszélyes állapotban szállították kórházba. Életveszélyesen sérült a gyermek is.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2017.10.22. 15:58:13

Szép történetek. Ugyanezek az arcok ígérték meg hogy tuti beavatkozik a Nyugat. Vagy ez a legenda egy félreértett Szabad Európában felolvasott sajtószemle miatt terjedt el, és él még ma is ?
Azért mert a moszkovita Rákosiékat a szintén moszkvai hátterű Nagy Imréék váltanák fel, erre az USÁban biztos nem akart küldeni senki egy tankot se. Láttak már ilyen leszámolást nem egyet a keleti kommunista pártokon belül ekkoriban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2017.10.22. 19:39:24

Korabeli hoax... De még ma is ugyanígy elhisznek bármit az emberek, amit elsőre hallanak/olvasnak......

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.10.23. 10:43:41

@Sigismundus:

Miért avatkoztak volna be, mikor az NDK esetében a szovjet ajánlatot is visszautasították, pedig ott harcolni se kellett volna?

¿Qué tapas hay? 2017.10.23. 12:21:59

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Azért az a bizonyos 1952-es szovjet ajánlat inkább a szovjet (és kisebb részben a német) érdekeket szolgálta volna, mintsem a nyugati szövetségesekét. Mi érdeke lett volna akár az USÁ-nak, akár a nyugat-európai hatalmaknak abban, hogy a szovjet ütközőzónát eltolják nyugat felé, egyidejűleg elvesztve a befolyást Nyugat-Németország felett?

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.10.23. 14:28:39

@¿Qué tapas hay?:

Milyen szovjet ütközőzóna? Egyesült Németország, semleges státusszal. A szovjet erők is kivonultak volna.

¿Qué tapas hay? 2017.10.23. 16:06:51

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Szép széles ütközőzóna. A szovjetek visszavonultak volna Lengyelországba és Csehszlovákiába, a nyugatiaknak meg maradt volna az atlanti partsáv. Ráadásul ezzel a húzással sikerült volna egy új, "semleges", de komoly gazdasági potenciálú versenyzőt tenni az európai sakktáblára, amiből lehetett volna akár egy IV. Birodalom a nyugatiak sakkban tartására (a káderek még megvoltak ehhez), vagy - a békeszerződés feltételeinek ügyes csavargatásával - egy vasfüggönyön túli lojális szomszéd.

A szovjetek mindig jók voltak az európai politika háttérszintű befolyásolásában, viszont ez az amerikaiaknak nem volt erősségük.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2017.10.23. 17:41:20

Remélem az összes mocskos geci kommonistának biztosítva van, hogy a pokol kénköves tüze állandóan égesse őket.Bízom benne, hogy mindig van valaki, aki rak a kondérjuk alá megfelelő mennyiségű farönköt... :-(

blogen 2017.10.24. 00:20:03

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Magyarán a szovjetek a Rajnáig nyomultak volna akadálytalanul előre, hiszen egy semleges Németország nem lett volna képes megvédeni magát a szovjetektől, míg a NATO részét képező NSZK viszonylagos biztonságban volt a teljes Nyugattal a háta mögött. A szovjet ajánlat célja az NSZK kiugrasztása volt a NATO-ból, hogy ezáltal létrehozzanak egy könnyen meghódítható senkiföldjét a NATO védvonal helyén.

blogen 2017.10.24. 00:24:51

@blogen: Az NSZK természetesen még ekkor nem volt NATO tag, ha félreérthető lenne, de már mindenki tudomásul vette, hogy az lesz. Csak a szovjetek nem szerették volna ezt. Nagyon nem. Adenauer nem véletlen, hogy vita és megfontolás nélkül söpörte le a szovjet javaslatot a egyesítésre.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.10.24. 04:30:40

@blogen:

A tény: nem volt elsőrendű nyugati érdek a keletnémetek "felszabadítása", ahogy ezt a propaganda állította. Erre utaltam én is: a stratégiai és geopolitikai előny volt első helyen.

gigabursch 2017.10.24. 11:59:53

Húsdaráló: Volt. Tessenek emgnézni a Pinceebörtön I-II. c. filmeket.
Ugyanez elég megalapozottan igaz az Erkel Színház felől induló vágatra is.

Király Béla:
Nem tudom él-e még ez a szemfényvesztő, de nagy gazember volt.

Marschalkó:
Nem volt lehetősége minden forrást megszűrnie, sajnos akadt pelyva is a mag között.

Terézágyú 2017.10.24. 12:54:51

Ezek betű szerinti idézetek...?
Mer tele van hibákkal... :(

Bebő 2017.10.25. 08:49:53

Metró építése közben valamit létrehoztak a Köztársaság tér alatt is.

Jerico 2017.10.25. 22:06:46

A Köztársaság tér alatti vallatópincék, kínzókamrák legendája 1956 október 30 -án is "tartotta magát". A pártszékházat ostromló tömeg mindent meg is tett ezek felkutatására, sikertelenül.

gigabursch 2017.10.26. 07:47:53

@Bebő:
POnt erre a részletr gondoltam.

Az Indavideón úgy emlékszem jobb minőségben van fent a film.