SZTORIK - TECHNIKATÖRTÉNET - RETRÓ - KATASZTRÓFÁK - HÁBORÚK - VINTÁZS

Olvasnivaló - 28. 13+1 észbontó tény a Nagy gazdasági válságról az USA-ban

2017. április 29. Szerző: JTom

Testvéroldalunkon megjelent mai cikkemet ajánlom, ami most is kicsit Napi érdekes-szerűre sikeredett, de gondolom ezt nem bánjátok.

13+1 észbontó tény a Nagy gazdasági válságról az Egyesült Államokban

Az egész világot sújtó, az 1929-ben kezdődött és csaknem a második világháborúig tartó gazdasági válság hatásai az Egyesült Államokban voltak a leginkább megdöbbentőek. Kilakoltatások, munkanélküliek, árverezések, brutális lakáskörülmények. Most alaposan körüljártam a témát, és rengeteg valóban észbontó tényt és fotót hoztam Nektek! 

Tudjátok, hogy hány amerikai emigrált a Szovjetunióba? Mennyi mexikóit telepítettek vissza akaratuk ellenére? Kik voltak az okie-k, vagy '29 ugrói? Ezekre és még jó néhány érdekes kérdésre kaphattok választ odaát...

Holnap délben pedig ismét jövünk!

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2017.04.30. 09:14:23

Azért a "mizerábilis körülmények" fordulat fájt.

Hogyan történt? 2017.04.30. 11:11:21

@Counter: Pedig milyen szép szó, és szerintem már nagyon kevesen tudják, mit jelent: www.kislexikon.hu/mizerabilis.html

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2017.04.30. 13:42:49

Venerábilis auktoraink szerint azonban ha van magyar kifejezés egy gondolattartalomra, általában nem szükséges vele szemben a látványosan idegen eredetűt választani.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2017.04.30. 18:22:32

@Counter: nem sűrűn használom, de kedvelem ezt a szót, szóval szerintem ez a kis modorosság belefér. de tényleg az egész bejegyzésből ennyi jött le? mert akkor szomorú vagyok.

pitcairn2 2017.04.30. 20:29:06

@JTom:

ez kb. a keynesianus verzió volt és egészen más interpretációk is vannak

America's Great Depression
mises.org/library/americas-great-depression

megjegyzem 1920-ban még durvább deflációs összeomlás volt az USÁ-ban mint 1929-ben és abból semmiféle gazdasági világválság sem lett...

"The recession of 1920–21 was characterized by EXTREME DEFLATION—the largest one-year percentage decline in around 140 years of data.[2] The Department of Commerce estimates 18% deflation, "

Depression of 1920–21
en.wikipedia.org/wiki/Depression_of_1920%E2%80%9321

pitcairn2 2017.04.30. 21:00:57

@JTom:

a nagy gazdasági világválság gyökerei egyébként az I. világháború idejére nyúlnak vissza amikor az újonnan megalapított FED hiperaktív monetáris politikába kezdett

röpke 5 év alatt semmiből teremtett fedezet nélküli pénzzel a hússzorosára robbantotta fel a mérlegét...

300 millió USD-ről 6500 millió USD-re...

1915-1925 Assests of the Federal Reserve System
www.zerohedge.com/sites/default/files/images/user3303/imageroot/2012/02/20120212_Fed2.png

kb. innen indulnak el azok az események, amelyek a nagy gazdasági világválsághoz vezetnek

a FED ezt követően sohasem csökkentette mérlegét...

1915-2012 Assests of the Federal Reserve System
www.zerohedge.com/sites/default/files/images/user3303/imageroot/2012/02/20120212_Fed1.png

megjegyzem egészen 2008-ig kellett hasonlóan extrém folytatásra várni...

2005 to 2012 Assests of the Federal Reserve System
www.zerohedge.com/sites/default/files/images/user3303/imageroot/2012/02/20120212_Fed11.png

bár ez eddig még nem volt olyan extrém, mint az I világháború alatti inflálás

pitcairn2 2017.04.30. 21:07:08

@JTom:

a FED 2008 óta még "csak" az 5-szörösére robbantotta fel a mérlegét

All Federal Reserve Banks: Total Assets
fred.stlouisfed.org/series/WALCL

azt hiszem ezzel lehet a legjobban érzékeltetni a FED 1915 és 1920 közötti 20-szoros mérlegnövekedést eredményező inflatorikus monetáris politikájának az extremitását, ami végül egy kolosszális tőzsdei buborékban manifesztálódott

pitcairn2 2017.04.30. 21:19:54

@JTom:

a Saint Louis FED honlapján egyébként nagyon jó interaktív chartokat lehet generálni

pl. az amerikai monetáris bázis kapcsán 1918-ig közölnek adatokat, a chart __előző év azonos időszakához (Percent change from year ago)__ viszonyított verziója felettébb beszédes a mostani folyamatokról...

1918-2017 St. Louis Adjusted Monetary Base (AMBSL)

Billions of dollars
fred.stlouisfed.org/series/MBM0UKA#0

Percent change from year ago
fred.stlouisfed.org/graph/?g=dy5w

a Bank of England által szolgáltatott adatok egészen 1790-ig mennek vissza

1918-2017 Monetary Base M0 in the United Kingdom© (MBM0UKA)

Millions of British pounds

fred.stlouisfed.org/series/MBM0UKA#0

Percent change from year ago
fred.stlouisfed.org/graph/?g=dy5C

ami 2008 óta "monetáris politika" címszó alatt megy az fejlett nyugati államokban az jóformán példátlan...

békeidőben sohasem csináltak effélét...

ennek a kúrának eszméletlenül komoly következményei lehetnek még...

pitcairn2 2017.05.02. 20:28:45

"Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (vagy FED, az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így egyik napról a másikra 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett"

ez a kamatemelési epizód nagyon gyorsan véget ért, már 1931-re 1,5%-ig vágták az alapkamatot, oszt önmagában az semmit sem ért...

Discount Rates, Federal Reserve Bank of New York for United States (M13009USM156NNBR)
fred.stlouisfed.org/graph/?g=dzFK

ami pedig a deflációt illeti sokkal nagyobb defláció volt 1920-ban mint 1929 után, oszt abból nem lett semmiféle "világválság"

1915-1955 inflation and discount rate
fred.stlouisfed.org/graph/?g=dzFS

igaz Harding elnök "válságkezelés" helyett inkább az "ez majd megoldódik önmagától is!" felkiáltással elment golfozni és a válság meg is oldódott önmagától

aminek csődbe kellett menni az csődbe ment és kész

még az alapkamatot sem vágták vissza 1920-ban...

ezzel szemben Hoover elnök 1929-ben kőkemény "válságmenedzsmentbe" kezdett, pl. védővámokat vezetett be, 1,5%-ra csökkentette az alapkamatot, milliónyi ponton avatkozott be a gazdaság működésébe és végül a "válságmenedzsment" kolosszális gazdasági válsághoz vezetett...

Skywatcher 2017.05.08. 11:07:35

Többször hallottam már, és itt is olvastam, hogy a gazdasági világválságból való kilábalást, a megoldást a háború jelentette. Bár homályosan, kb sejtem mit jelent ez, szeretném, ha valaki ezt kifejtené nekem, hogy egyszer és mindenkorra megértsem. Miért jelentette pontosan ez a megoldást? Miben volt megoldás?
Köszönöm!

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2017.05.08. 18:20:36

@Skywatcher: nem vagyok közgazdász, de gondolj bele:
- hatalmas felvevőpiac élelmiszerre, járművekre, fegyverekre, szállításra, kismillió egyéb dologra
- munkaerőigény keletkezik a fentiek miatt
- a férfiakat százezer számra viszik a frontra, csökken a munkanélküliség
- a legyőzöttek jóvátételt fizetnek
most hirtelen nem jut más eszembe és el kell viharzanom a boltba is, szóval csá ;)

daniferi 2017.05.09. 13:09:39

Ezért is aggódnak a robotizálás előretörése miatt, hiszen a nagy válsághoz hasonlót idézhet elő. Miután véget ért a háború, sikerült rájönni a receptre, ha belegondolunk, most azért gyártjuk a sok könnyen elromló kacatot a gyárakban, hogy meg tudjuk venni a többi könnyen elromló kacatot. Ez ugye a technológiai fejlődést is felgyorsította, hiszen ha nem romlik el, csak akkor veszel másik akármilyen bigyót, ha az jobb. Persze a reklámok is besegítenek, hogy elhidd, hogy jobb lesz neked, ha lecseréled. Ugye hogy borotválkozáskor a 4 penge jobb 3-nál? :) Tilos megállni, mert ha nem veszünk semmit, nincs miért gyártani, nem lesz hol dolgozni, s még annyit se tudunk venni, stb... Na, ha viszont egyre több mindent robotok gyártanak, akkor ismét kilyukadhatunk oda, hogy csak készülnek a dolgok, csak nincs ki megvegye, mert a gépeknek nincs rá szüksége, de az embernek meg nincs pénze, mert munkája sincs.

Hartyáni Ferenc 2017.05.09. 17:23:21

Elképesztő, hogy ennyien kivándoroltak a SZU - ba. Erről még sosem hallottam. Szegények mekkorát tévedtek a jobb élet reményéhez képest....az ember mindig tanul valamit....köszönöm!! :)

Robur 2017.05.10. 22:06:49

A nagy gazdasági világválság elmélyítését Hoover és a Roosevelt nevü vadbaromnak köszönhetjük. A kirobbantását meg a FED-nek. ellenpropaganda.com/lawrence-w-reed-nagy-mitoszok-a-nagy-gazdasagi-vilagvalsagrol/

pitcairn2 2017.05.11. 23:36:51

@JTom:

az OK, hogy nem vagy közgazdász, de azért azt ne feledd el, hogy egy bizonyos közgazdasági iskola - a keynesianus iskola - felettébb kétes értékű interpretációját ismertetted itt...

ami pedig a "háború jelentette a kilábalást a világválságból" gondolatot illeti, az kb. a "törött ablak" téveszme makroszintre történő kivetítése lenne...

hocinesze.blog.hu/2011/10/02/bastiat_a_torott_ablakrol

a háború nem "kilábalás" hanem katasztrófa...

a háború max csak egy szűk egyébként is privilegizált rétegnek jelent "kilábalást"

ezen a ponton keynesianus hókuszpókusz helyett inkább a legnagyobb USÁK hőshöz, Smedley Butler tábornokhoz irányítalak:)

en.wikipedia.org/wiki/War_Is_a_Racket#Book

a háború alatt "kilábalás" helyett relatív szegénység és jegyrendszer volt az USÁ-ban...

a valódi kilábalás egészen az 1940-es évek második feléig feléig váratott magára, amikor a keynesianus tanácsadókat átmenetileg háttérbe szorították a "remek" gondolataikkal együtt...

pitcairn2 2017.05.11. 23:42:21

@JTom:

8 perc a háború "áldásos" gazdasági hatásairól...

War is a Racket by Smedley Butler
www.youtube.com/watch?v=F3_EXqJ8f-0

pitcairn2 2017.05.11. 23:58:17

@Hartyáni Ferenc:

én speciel inkább affélékről olvastam a SZU-ba történő "kivándorlás" kapcsán, hogy az amerikai (és egyéb nyugati) tanácsadók többsége hihetetlenül jól keresett (azért mentek oda...) és aztán vissza is gyütt onnan...

az 1930-as években pontosan emiatt voltak hihetetlen - több mint 300-szoros!!!! - bérkülönbségek a SZU-ban...

"Today, the ratio between the minimum and the maximum wage in the working class between 60 rubles and 1,800 rubles is 1 to 30; between the most poorly paid workers (60 rubles) and the most highly paid government officials, engineers, etc. (8,000 to 20,000 rubles per month) it is 1 to 300 and greater."

www.marxists.org/history/etol/newspape/ni/vol03/no03/wollenberg.htm

ez kb. olyan mintha nálunk több mint 38 MILLIÓ forint fölötti havi és több mint 450 millió forint fölötti éves jövedelmet kapnának a legjobban fizetett munkavállalók... (ma nálunk 127500 forint a minimálbér ez 300-al megszorozva 38250000 forint...)

ezek az eszméletlen bérkülönbségek pontosan a fantasztikusan jól fizetett nyugati tanácsadók miatt alakultak ki a kommunista kánaánban...

megjegyzem a 30-as években nagyobb bérkülönbségek voltak a SZU-ban mint a cári rendszer alatt...

persze voltak idealista bevándorlók is, de a derékhad inkább csak néhány évre szerződött - gyakran fantasztikusan jól megfizetett - tanácsadó volt...

pitcairn2 2017.05.13. 21:11:45

@Skywatcher:

akár dalban is kifejtik neked pro és kontra az érveket:)

youtu.be/gg4dCoFaL4M?t=178

dönts ennek alapján:)

pitcairn2 2017.05.13. 21:18:44

@Skywatcher:

ez is témába vágó dal:)

youtu.be/kvslsalqwFc?t=62

a magyar feliratozás néha egy kissé nyers, nem olyan jó mint az angol szöveg