SZTORIK - TECHNIKATÖRTÉNET - RETRÓ - KATASZTRÓFÁK - HÁBORÚK - VINTÁZS

A kitelepítés

2016. április 27. Szerző: ¿Qué tapas hay?

Tömeges kitelepítés a csernobili baleset után - 1986. április 27.

A modern társadalmakban komoly feladat a lakosság védelme az esetlegesen bekövetkező ipari vagy természeti katasztrófák következményeitől. A katasztrófavédelem eszköztárában a lakosság kitelepítése az utolsó védelmi eszköz, ami csak a legvégső esetben alkalmazható, ha más mód nincs a lakosság életének és egészségének megóvására. Épp ezért a katasztrófákat követő a kitelepítés ritka, de nem példátlan esemény a történelemben.

kitel03.gif

A Szovjetunió történetében a kitelepítéseknek hosszú története van, de ezek az események elsősorban a háborúhoz, illetve az önkényuralmi korszak erőszakos politikai intézkedéseihez kapcsolódnak. Ipari katasztrófához kapcsolódóan megemlíthető az 1957. szeptember 27-én, a Majak kombinátban bekövetkezett – Kistim-balesetként hírhedté vált – robbanás utáni tömeges kitelepítés, melynek során 80 négyzetkilométer terület 22 településéről 11 ezer embert telepítettek ki.

A technikatörténet legnagyobb, globális szintű környezeti hatásokkal járó ipari balesete 30 éve, 1986. április 26-án, moszkvai idő szerint 1.24-kor következett be az észak-ukrajnai Csernobili Atomerőműben.

 

Egy hiányosan előkészített és szabálytalanul végrehajtott üzemviteli kísérlet során, a kísérleti munkaterv és a reaktor üzemeltetési utasításának többszöri, szándékos megsértésének következményeként több robbanás következett be az erőmű 4. reaktorában. A másodikként, a reaktorzóna alsó harmadában bekövetkezett, kb. 39 t TNT-egyenértékű robbanás levegőbe röpítette a reaktor mintegy 3000 t tömegű felső biológiai pajzsát szerelvényeivel együtt. A reaktorzónából kirepült grafit moderátortömbök, illetve a fűtőelemek és roncsaik tízhektárnyi területen szóródtak szét. A szél a robbanásoktól és az épület összeomlásából felszálló porfelhőt az erőműtől nyugatra lévő fenyőerdő felé sodorta, ahol az nagy területen szétszóródott. A részben fedetlenül maradt reaktorroncsból felszálló forró gőz- és gázsugár a fűtőanyagból származó légnemű és illékony hasadványokat, és apró, porszerű törmeléket 700-1000 m magasságig dobta fel, ahol ezt a felhőt a kb. 5-10 m/s sebességű szél nyugat-északnyugati irányba fújta. Ehhez a felszálló légáramlathoz az égő épületrészek füstje szintén hozzákeveredett.

Pripjaty, az erőmű dolgozóinak alvóvárosa mintegy 2,5 km-nyire, északnyugatra helyezkedett el a katasztrófa epicentrumától. A szerencsés széljárás miatt a robbanásból származó szennyezések felhője a várostól délre haladt el, így a robbanás és közvetlen következményei a várost magát még nem érintették.wind_1024.jpg

A szél iránya és erőssége 1986. IV. 26-27. (a nyilak hossza a szélerősséggel arányos. Zöld: a Délnyugati vasút Ovrucs-Csernyigov vonala a janovi állomással, kék: az R-2 országút Csernobil felé)

 

Az erőműben a baleset bekövetkezte után az elsődleges feladat a közvetlen kárelhárítás volt. A robbanást követő épülettüzek oltását a létesítményi tűzoltóság kezdte meg, hozzájuk csatlakoztak a pripjatyi városi tűzoltók, majd a feladat nagyságát látva ideirányították a csernobili, ivankovi és polesszkojei tűzoltókat is. A 4. reaktor sérülése ekkor még nem volt ismert a személyzet előtt, így a 4. blokk személyzete a reaktor leállításának és lehűtésének feladatával kezdett foglalkozni. Mindeközben többé-kevésbé spontán szerveződő mentőcsapatok próbálták meg az épületek romjai közül a túlélőket kimenteni. Ez – egy áldozat kivételével – sikerrel járt. A sérülteket a kivonult mentők a pripjatyi kórházba szállították. Az erőmű körüli súlyosan szennyezett területről a városba tartó mentőautók vitték az első szennyeződést a városba.

Az erőmű helyszínen tartózkodó rangidős vezetője A. Sz. Gyatlov helyettes főmérnök volt. A felderítő és mentőcsapatok tagjai sorra jelentették neki tapasztalataikat, többek között az épületben és a reaktorban esett károkról. Gyatlov a reaktor sérüléséről szóló információkat nem vette komolyan,

a kárjelentésekben szereplő tapasztalatokat a személyzet izgatottságának és hozzá nem értésének tulajdonította.

 

Az általa tapasztaltak alapján – a reaktor megtekintése nélkül – saját elméletet állított fel a katasztrófa okáról, és ezt a teóriát adta elő hivatalos jelentéseiben is. V. P. Brjuhanov, az erőmű igazgatója, hajnal 2 óra után érkezett a helyszínre. Gyatlov jelentéséből szerzett információk alapján értesítette a köztársasági és szövetségi főhatóságokat, illetve pártszerveket a balesetről. Dacára annak, hogy Brjuhanov végsőkig kitartott a téves feltételezések mellett, ő volt az, aki az erőmű vezetőiből, valamint a városi párt-, tanácsi és intézményvezetőkből alakult válságstáb első ülésén - még 26-án reggel nyolc óra körül - Pripjaty város kitelepítésre elsőként tett javaslatot.

brjuhanov_gyatlov_fomin.jpg

1987 Az erőmű vezetői a vádlottak padján (balról jobbra: V. P. Brjuhanov igazgató, A. Sz. Gyatlov helyettes főmérnök, N. M. Fomin főmérnök) (sajtófotó)

 

Az igazgató telefonértesítését követően – a szombat hajnali időpont figyelembe vételével – kissé akadozva, de beindult a rendőrség, a polgári védelem, a hadsereg és az államhatalom gépezete. A helyi rendőrség lezárta a városba és az erőműbe vezető utakat, hogy a mentést végző járművek forgalma zavartalan legyen. A köztársasági felső vezetés képviselői közül legelsők között érkezett a városba G. V. Berdov rendőr-vezérőrnagy, az USZSZK rendőrségének főparancsnoka. Bár az erőmű vezetésétől nem kapott értékelhető információt a helyzet komolyságáról, a kórházba szállított tűzoltók és rendőrök nagy száma alapján felismerte az intézkedés szükségességét. Bár közvetlen intézkedési jogköre nem volt, utasítást adott a város kitelepítési terveinek elkészítésére, illetve javaslatot tett az ötvenezer lakosú város kitelepítéséhez szükséges szállítóeszközök összegyűjtésére. A hadsereg és a polgári védelem által a délelőtt során elvégzett felderítés és mérések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amit a rendelkezésre álló erőkkel belátható időn belül kezelni nem lehet. Berdov javaslatának megfelelően, az ukrán miniszterelnök-helyettes délután három körül elrendelte a kitelepítéshez szükséges járművek kivezénylését. Nem kis feladat volt ez. A szükséges szállítókapacitás eléréséhez a huszonnyolcezer négyzetkilométernyi kijevi terület összes üzemképes autóbuszát igénybe kellett venni, beleértve a kijevi városi közlekedés autóbuszait is.

A baleset hírét össz-szövetségi szinten is nagyon komolyan vették. A rendkívüli eseményről a Szovjetunió kormánya kora reggel értesült. A veszélyhelyzet kezelésére kormánybizottság alakult, élére kormánybiztosként B. Je. Scserbina miniszterelnök-helyettest nevezték ki. Scserbina a baleset idején Orenburgban tartózkodott, onnan haladéktalanul Moszkvába, majd onnan összegyűlt stábjával együtt Kijevbe repült. A bizottság este hét óra körül ért Pripjatyba.

nzbv_1024.jpg

Rendőrök Pripjatyban április 26-án délelőtt, a filmen fehér folt a magas sugárzás jelenlétére utal. (forrás: Mihail Nazarenko: A felejthetetlen)

 

Ez idő alatt a polgári védelem, a hadsereg és a légierő kivezényelt alakulatai tényszerűen felmérték az erőmű és a város helyzetét. A kormánybizottság első ülésén a két legfontosabb kérdés az erőmű leállítása és a város kitelepítése volt. Az erőmű leállításáról azonnal döntés született. A város kitelepítése összetett kérdés volt. A Szovjetunióban pontos beavatkozási szintek voltak meghatározva, hogy egy adott terület lakossága mikor telepíthető ki, illetve mikor kell őket kitelepíteni. Pripjatyban a sugárzás mértéke az első beavatkozási szintet 26-án délután érte el. A bizottság mérlegelte a körülményeket: a kedvező széljárás bármikor megfordulhat, a sérült reaktorból kiáramló szennyezőanyagok kibocsátását viszont még nem sikerült megfékezni. A kormánybiztos elrendelte a kitelepítés végrehajtásának azonnali megkezdését. A kitelepítés tényleges megkezdéséről szóló döntés időpontjául április 27-én reggel 7 órát határozta meg.

"1225 darab autóbusz, valamint 360 tehergépkocsi..."

 

Miközben a bizottság a döntésről vitatkozott, a kitelepítéshez szükséges járművek már úton voltak Pripjaty felé, az elsők már meg is érkeztek Csernobilba. A döntés megszületése után azonnal rendelkeztek, hogy a megérkező járműveket állítsák menetoszlopba az R-2-es országúton, Pripjaty és Csernobil között. Impozáns járműoszlop alakult ki: 1225 darab autóbusz (ebből 114-ben elsősegélyhellyel), valamint 360 tehergépkocsi a nagyobb poggyászok szállítására. Szorosan egymás mögé állítva ez a járműmennyiség egy közel 16 km hosszú oszlopot jelentett. Menetben a járműoszlop közel 40 kilométer hosszúra nyúlt volna. A közúti járművek mellett a Délnyugati Vasút két, egyenként 1500 fő befogadóképességű dízel motorvonatot küldött Janov állomásra. A gépkocsioszlop összeállítása április 27-én hajnali 2 órára fejeződött be.

A kormánybizottság reggel hétkor kezdődő ülésének első döntése a kitelepítés elrendelése volt. A kitelepítés megkezdésének időpontját április 27-én kora délutánra tűzték ki. Az események innentől alaposan felgyorsultak.

HALLGASD MEG A KITELEPÍTÉSI FELHÍVÁS SZÖVEGÉT >>>>

10.00 – 12.00 A kormánybizottság vezetője eligazítást tart a városi párt- és tanácsi vezetőknek a kitelepítés lebonyolításáról.

12.00 A kitelepítés hivatalos bejelentése

12.20 A kitelepítési körzetek vezetői és helyetteseik eligazítása

13.00 A kitelepítést lebonyolító személyzet eligazítása

13.10 A városi tanács végrehajtó bizottsága rádióközleményben jelenti be a város kiürítését

13.50 A kitelepítés levezénylésére rendőrök érkeznek minden lakóházhoz, a lakosok a házak kapui előtt gyülekeznek.

14.00 A házakhoz kiálló autóbuszok elkezdik összegyűjteni az embereket.

14.00 – 16.30 A kiürítés gyakorlati végrehajtása. Az egyes gyűjtőpontokról tízperces időközökben 20 autóbuszból és öt tehergépkocsiból álló konvojok indulnak a városból az állami autófelügyelet járművei kíséretében.

16.30 A kitelepítés vége

18.20 Rendőrök járják végig az elhagyott épületeket. Az ellenőrzés során 20 embert találtak, akik megkíséreltek elbújni a kitelepítés elől, valamint az egyik házban egy azonosítatlan holttestet.

kitel01.gif

01.jpg

02.jpg

03_1.jpg

04.jpg

A kitelepítést követően csak a feladatukat teljesítő személyek maradtak a városban, vagyis az erőmű ügyeleti szolgálatát ellátó dolgozók és a városi közművek működtetéséhez szükséges minimális létszám. A kiürítéshez kirendelt járművek kapacitása elégséges volt, két és fél óra alatt 44 600 főt szállítottak el a városból, közöttük 17 000 gyereket. A kiürítés nyugodt légkörben, pánikmentesen zajlott le. A janovi állomásra kiállított két motorvonatot nem használták fel a kitelepítéshez, ezek mindmáig ott állnak az állomás mellett.

dmu_1024.jpg

2011. A kitelepítéshez küldött motorvonat maradványa a janovi vasútállomáson - a fosztogatók után

 

A Kopacsi melletti, Csernobil-2 fedőnevű katonai objektum (a Duga-3 radarállomás) személyzetét, hozzátartozókkal együtt kb. 1500 főt, közvetlenül Pripjaty után, 27-én délután telepítették ki.

Az erőmű körüli térségben Pripjaty kitelepítését követően is egyre rosszabbodott a helyzet. A sérült reaktorból továbbra is folyamatosan áramlott ki a szennyezés. A környék lakosságának kitelepítését folytatni kellett. Május 3-án egy nap alatt 15 további környező településről (Leljov, Kopacsi, Csisztogalovka, Koksarovka, Zimoviscse, Krivaja Gora, Kosovka, Masevo, Parisev, Sztaroszelje, Krasznoje, Novosepelicsi, Uszov, Benyovka és Sztarosepelicsi) egy nap alatt tízezer embert telepítettek ki.

Az erőművet körülvevő terület radiológiai felmérése április 26-tól folyamatosan zajlott. Lassan kialakult a vidék szennyezettségi térképe, amelynek adatai alapján további kitelepítéseket rendeltek el. Május 3. és május 7. között 43 településről – köztük Csernobil városából  – 28 500 főt telepítettek ki. Május közepéig további 2000 ember hagyta el az övezetet. A kitelepítést végrehajtó szervezetek ekkorra már komoly gyakorlatot szereztek, egy falu teljes kiürítése 4-8 órát vett igénybe.

Csernobil városát május 5-én telepítették ki. A családi házak nagy száma miatt a kitelepítések hagyományos gyakorlatát vetették be, a buszok itt nem a lakóházakhoz, hanem az előre kijelölt gyülekezési pontokhoz hajtottak, és ott vették fel a kitelepítésre váró embereket. A lakosság őszintén hitte, hogy rövid időn belül visszatérhetnek házaikba.  A sietve összekapkodott pár személyes holmin kívül minden a házakban maradt. Sokan üzenetet hagytak a házaikban: bárki nyugodtan használhatja a házat, ha szüksége van rá, de kímélje meg a személyes holmikat. Ez lehetett az eredete a kiürített övezetben máig tartó szokásnak, hogy a lakott házakat jól látható felirattal jelölik meg: „itt lakik a ház gazdája”. Az így megjelölt házakat még a kilencvenes évek elejének zűrzavaros helyzetében is békén hagyták a környéken portyázó fosztogatók.

csernobil_itt_lakik_1024.jpg

Lakott ház Csernobilban: "Itt él és dolgozik a ház gazdája" (© Natalija Mazur pripyat.com)

 

A falvakban élők közül messze nem mindenki vetette alá magát a kitelepítési kötelezettségnek. Kovsilovka lakosai testületileg megtagadták a falu elhagyását, csak gyermekeiket küldték el a zónán kívül lakó rokonokhoz. A kovsilovkaiak csak augusztus végén voltak hajlandóak elhagyni falujukat. Iljinci falu lakosságának egy része szabályszerűen eltűnt, mire a kitelepítő csapatok megérkeztek, majd távozásuk után rendben visszaköltöztek házaikba.

ilyinci_1993_1024.jpg

Iljinci falu lakói - no nem a kitelepítéskor, hanem 1993-ban, a zóna lakóinak szánt német segélyszállítmány érkezésekor (©Anatolij Beszegyin addyour.name)

 

A kiürített övezetben dolgozók számtalan esetben találkoztak emberekkel az elhagyott településeken, jóval a kitelepítés után is. Leginkább az öregek maradtak, akik számára a sugárzás láthatatlan veszélyénél sokkal veszélyesebbnek tűnt a megszokott környezet elhagyása. Csisztogalovka falu közvetlenül az erőműtől nyugatra feküdt, a legsúlyosabb szennyezettség pont e falu körül alakult ki. Május közepén egy öregembert találtak a faluban, aki háziállataival együtt háza pincéjében rejtőzött el, és ott várta a helyzet normalizálódását. A hatóságok a két legszennyezettebb falu, Kopacsi és Csisztogalovka teljes lebontásáról döntöttek. Mire a bontócsapatok megérkeztek Csisztogalovkára, az öregembernek nyoma veszett. Ma már ez a falu nem létezik. Helyére csak az egykori főtéren álló világháborús hősi emlékmű árva alumínium katonája emlékeztet.

csisztogalovka_1024.jpg

СЛАВА ГЕРОЯМ! - ennyi maradt Csisztogalovkából (2007)

 

Az erőműbalesetet követően, gyakorlatilag három héten belül, kétezer-hatszáz négyzetkilométernyi területről 188 település összesen 116 000 lakosát telepítették ki. A kitelepítettek számára Kijevben 7000 lakást, a kijevi területen további 20 000 házas ingatlant biztosítottak. A kitelepítést a Szovjetunió saját katonai és polgári infrastruktúrájára támaszkodva, külső segítség nélkül hajtották végre. Így utólag, a történelmi tények ismeretében, ez elképesztő teljesítmény volt.

99.jpg

Az egyik - a kitelepített családoknak-  újonnan épített település a kijevi körzetben

 

A szovjet híradó 1986. április 28-án este. Az első hivatalos híradás a balesetről, több mint egy nappal az evakuáció után

Június közepére gyakorlatilag kialakult a máig fennálló kiürített övezet területe. A mintegy kétezer-ötszáz négyzetkilométernyi területet kerítéssel vették körül és évekig őrizték. A területen belül, a május 3-ig kiürített területből lett az I. zóna, vagy közismertebb nevén a "tízkilométeres övezet". Ezt külön kerítés zárta körül, és szigorúbb őrizet alá került. Ezen belül Pripjaty városa külön elzárt övezetnek minősült. A kitelepített lakosság azóta sem térhetett vissza régi lakóhelyére. Bár a lezárt övezetből kétezer négyzetkilométernyi terület ma már ismét alkalmas lenne emberi lakóhelynek, már nincs miért oda visszatérni. A Szovjetunió felbomlását követő zavaros időkben a zóna összes települését – a ténylegesen lakott házak, valamint a folyamatosan őrzött Pripjaty és Csernobil kivételével – szisztematikusan kifosztották.

sport_1986_1024.jpg

Pripjaty, Sport utca, 1986. IV. 27. (forrás: Mihail Nazarenko: A feledhetetlen)

 

sport_2007_1024.jpg

Pripjaty, Sport utca ugyanott, 2007. VII. 7.

 

A házakat lemosták, a szabad földfelületeken talajcserét hajtottak végre.

 

A két várost 1986 nyarán a lehetőségekhez mérten megtisztították a felületi szennyeződéstől. A házakat lemosták, a szabad földfelületeken talajcserét hajtottak végre. A kevésbé szennyezett Csernobil vált a mentesítési munkák, majd később a kitelepített övezet közigazgatásának központjává. Pripjatyban a volt tanácsház a kitelepített övezet, illetve az erőmű környéki mentesítési és karbantartási munkák adminisztratív központja lett.

A mosás és a talajcsere képei (pripyat-city.ru)

 

A várostól északra fekvő kertészetben növénybiológiai kutatóállomást alakítottak ki. A város uszodája 1997-ig szolgálta a környéken dolgozókat. A város halálát az erőműből a városba vezető távhővezeték lekapcsolása jelentette. A fűtés nélküli épületek állagromlása felgyorsult, ezzel egyidejűleg – a fiatal ukrán állam minden igyekezete ellenére – megjelentek a fosztogatók, a várost pár év leforgása alatt tökéletesen kifosztották. Pripjaty ma már üresen áll, csak érdeklődő katasztrófaturisták szervezett csoportjai keresik fel néha.

 ¿Qué tapas hay?

 

Felhasznált források:

Read, P. P.: Csernobil, uramisten mit tettünk!, Magyar Könyvklub, Budapest, 1997.

Mirnij, Sz. V.: Az élőerő – csernobili mesék, Új Palatinus Könyvesház Kft, Budapest, 2006.

Паскевич, С., – Вишневский, Д.: Чернобыль – Реальный мир, Издательство «Эксмо», Москва, 2010.

Izrael, Yu. A. et al.: Atlas of Caesium deposition on Europe after the Chernobyl accident, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1998.

Nem jelölt képek, gifek: pripjat-city.ruЮрий ЩербакМотыльки (2013) ukrán filmsorozat, Szabó Csaba

 

FILMAJÁNLÓ

A 2013-ban készült ukrán Мотыльки (Pillangók) című négy részes játékfilmet ajánlom azoknak, akik nem dokumentumfilmekből ismernék meg az akkor körülményeket. Nagyon látványos felvételekkel élhetjük át az egykori történéseket, plusz pont jár a készítőknek hogy csaknem minden fontos momentumot újraforgattak filmben. A bejegyzésünkben szereplő GIF-ek is ebből az alkotásból származnak.

imdb.jpg

Előzetes:

 

Teljes film. A négy rész egyben, HD-ben angol felirattal (választható automatikus magyar fordítással is):

 

Korábbi posztjaink Csernobil témában:

Pripjaty - A város építése

Csernobil - Nehéz hetek krónikája

Az eltitkolt Csernobil

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gézabá 2016.04.27. 00:04:55

Nagyon pontos vagy, köszönet érte:-)) Már olvasom is!

SLes 2016.04.27. 00:21:25

Szuper volt, köszönöm, régóta vártam ezt a posztot. Harminc év távlatából is félelmetes.

annamanna 2016.04.27. 03:06:59

"A szél a robbanásoktól és az épület összeomlásából felszálló porfelhőt az erőműtől nyugatra lévő fenyőerdő felé sodorta, ahol az nagy területen szétszóródott."
Voltak, akik nem várták be a buszokat, hanem az erdőn át próbáltak menekülni. Ők sajnos nagyon rosszul jártak.

nagyon_buta1 2016.04.27. 07:35:32

A milicisták ... , kép aláírás magyarul megtévesztő.
A tányérsapka alapján rendőrök vannak a képen, oroszul "milicionyer", ami szerintem nem egyezik a magyar milicista kifejezéssel, bocs a belebeszélésért.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2016.04.27. 07:48:05

Nem tudom ki hogy van vele de engem nagyon zavarnak ezek a pár másodperces, maguktól elinduló örökmozgó kis mozgóképek. Zavarja a szemet, minduntalan odanéznék, miközben olvasnám az alatta felette levő szöveget. Nem lehet leállítani valahogy?

qrvafasza 2016.04.27. 08:15:40

Félelmetes, kísérteties, és hátborzongató egyben! :(
Nagyon jó poszt, precízen kidolgozva! grat

kószák egyike 2016.04.27. 09:18:26

Gratulálok! Nagyon szépen összeszedett anyag. Kösz!

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2016.04.27. 09:45:07

Nagyon érdekes poszt, köszi. A 2017-es kép, ahol mennek az odanőtt erdőben, és még mindig ott van az átszaladó gyerekekre figyelmeztető közlekedési tábla, tökéletes állapotban ráadásul, az baromi szomorú.

__...ooo...__ 2016.04.27. 12:51:57

Megint csak egy remek poszt! Sőt, ez remekebb! Köszönjük a munkádat!
Nem semmi életük lehetett a szerencsétleneknek :(

Azért jó látni, hogy a természet utat tör magának, ha mi már tönkrevágtuk a bolygót, akkor is. Csak nélkülünk könnyebb neki.

Adujis 2016.04.27. 13:57:45

Elgondolkodtató, elkeserítő... ha max egy órám lenne egy bőröndnyi cuccot összepakolni, mit vinnék magammal? :/

ZON 2016.04.27. 14:07:29

@Adujis: Ott és akkor a helyes válasz nyilván a párttagkönyv volt... :(

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2016.04.27. 15:38:17

A beágyazott videón valami rövidített változat van, mert IMDB szerint a sorozat összidőtartama 3 óra 20 perc, a filmverzió pedig 2 óra 39 perces.

A sorozat négy része itt érhető el: www.youtube.com/playlist?list=PL1PP_OaYvIQVI9CoEtsSYGpjYvAiOGkrk

napocskin9 2016.04.27. 17:22:20

@Sigismundus: Engem is zavar néha - ha Firefoxot használsz, próbáld ki ezt: addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/toggle-animated-gifs/ Ha nem, akkor biztos van hasonló Chrome-hoz is (vagy a többi böngészőhöz).
Köszönöm a posztot, örülök, hogy felhívtad a figyelmemet erre a filmsorozatra, hétvégén nézem is.

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2016.04.27. 20:21:59

@Sigismundus: nem nagyon szoktam erőltetni a gifeket, most is inkább a kevés rendelkezésre álló képanyag miatt került bele ennyi.
egyébként már jó ideje készítgetek egy Napi érdekes (NÉ) mentén létrejövő Napi GIF anyagot, ami szintén érdekes mozzanatokból állna, ahogy a népszerű NÉ is, de most kicsit elbizonytalanodtam kell-e, vagy inkább csak idegesítené az olvasót...?

¿Qué tapas hay? 2016.04.27. 20:49:08

@nagyon_buta1: Jogos, valóban félreértelmezhető. Javítottam, köszönöm!

napocskin9 2016.04.27. 21:18:05

@JTom: Nem, én örülnék neki, ha lenne. Pláne így, hogy van rá megoldás (alapvetően csak az olyan bejegyzéseknél zavar, ahol közel van a szöveghez, amit olvasni akarok, de megállítom, és kész). Úgyhogy én biztatnálak, hogy csináld! Mert amúgy meg sokszor nagyon is érdekes dolgokat mutat meg, anélkül, hogy videót kellene nézni.

Kishableany 2016.04.27. 21:29:12

Elkepeszto, ahogy a tajekoztatas hianya miatt mindent hatrahagyva egy kezitaskaval elindultak! A kepeken levok legtobbjenel csak egy kazitaska van, a ferfiaknal meg annyi sem. Mintha csak kirandulnanak egyet es estere hazamennenek. Vajon mennyire sejtettek, hogy nem mehetnek majd vissza soha tobbe? Ha tudtak volna, mit vittek volna meg magukkal? Vagy a hatosagok szandekosan nem szoltak, hogy minel kevesebb sugarfertozott targy keruljon ki a zonabol? Nagyon megrazo. Ahogy a kesobbi fosztogatasok is. Te jo eg, mennyi sugarzo targy cserelhetett gazdat piacokon, itt-ott eladogatva, es most valahol, valaki semmit nem sejto ember lakasaban sugarzik mondjuk a faliora es elkepzelni sem tudja, hogy mitol lett rakos...

¿Qué tapas hay? 2016.04.27. 22:08:40

@Kishableany: Az emberek által elvihető poggyász mennyisége korlátozott volt, annyi, amennyit kézben el lehet vinni, fel lehet tenni a buszra, vagy a kísérő teherautókra. A kitelepítés alapforgatókönyvét a hidegháborúban atom-, vagy vegyi támadás esetére előírt kitelepítési forgatókönyvek képezték, ahol azzal számoltak hogy az első beavatkozási szinten szennyezett terület három-öt nap múltán visszatelepíthető lesz. Másrészről, egy nappal a baleset után még senki nem mérte fel, hogy a kiürített terület mennyire szennyeződik el addig, amíg a szennyezés-kibocsátást meg tudják fékezni.

A fosztogatás a kilencvenes évek elején önálló iparággá vált. A zónahatárhoz közeli rasszohai járműtelep kimeríthetetlen ingyenes alkatrészforrása volt a környékbeli teherautóknak. A zónából vittek mindent, amit két ember fel tudott rakni egy teherautóra. És az emberek megvették ezeket, mert olcsó volt, vagy máshol beszerezhetetlen, vagy megfizethetetlen. A kétezres évekre a fémgyűjtés lett a divatszakma. A Sport utcai képen jobb oldalt látható ház mellett máig áll egy embermagas radiátorhalom, amit ügyes kezű fémtolvajok éjszaka szedtek össze a közeli házakból. Elszállítani nem tudták, mert a gyanús autót az épp a városban lévő civil önkéntesek jelentették a hatóságoknak, lebuktatva a tucatnyi fémtolvaj-csoport egyikét. Ez 2007-ben (!) történt.

dunántúli gyerek 2016.04.27. 22:31:36

@Kishableany: Az eszedbe se jut, hogy a csoagjaikat utánuk küldték? Ha egy 50000-es várost pár óra alatt kiürítettek, és utána körbekerítettek és őriztek akkor a csomagot is utánukküldhették biztosan.

Legfeljebb nem küldték mert mondjuk szennyezett volt, de az is amit elvittek a bőröndben...

siciliano 2016.04.28. 00:15:06

Az is megérne egy posztot,hogy vajon kis hazánk mennyit kapott ebből a sugárzásból...2002-ben volt szerencsém beszélni egy mérnökkel,aki egy Erőkar (ERŐMŰ KARBANTARTÓ) vállalatnál dolgozott (ma Siemens),aki elmondta,hogy mikor bement dolgozni szokása szerint bekapcsolta a mérőműszereket, és minden műszer kritikus értéket mutatott.Első reakciója az volt,hogy elrendelte,az üzem területén a készültséget,majd értesítette a hatóságokat,de ott tájékoztatták tudnak mindent,nem itt van a baj hanem a testvéri Szu.-ban,de bővebbet neki sem mondtak....Azonnal hazatelefonált az asszonyának,hogy ne menjen dolgozni és a gyereket se vigye ki a szabadba,majd mikor hazaért az értetlenkedő feleségének elmondta mi miért van,majd Jód tablettát vettek be...mondta, hogy rettenetes sugármennyiséget kaptunk,ezt még a hatóságok sem tudták felmérni, hogy milyen mennyiséget és milyen károkat okoz a jövőben...pár nappal Csernobil után a hírekből értesült ő is a valós helyzetről...
Én 12 évesen csak arra emlékszem hogy nem engedett ki apám egy darabig az udvara játszani,viszont soha annyit nem játszottam a Gazdálkodj okosan!-nal apámmal mint akkor...:)

Vajon a buszokat szemlélő szép lánnyal mi lett vajon?

slowmotion 2016.04.28. 00:52:46

@siciliano: "Vajon a buszokat szemlélő szép lánnyal mi lett vajon? "
Ha szerencséje van, akkor nem állt meg a statisztaszerepnél, amit a filmen kapott

¿Qué tapas hay? 2016.04.28. 00:59:27

@siciliano: Valóban megérne. Átlagosan a baleset utáni egy évben kb. 0,5 Sv többletdózist kapott a magyar lakosság, de ez erősen változott a tartózkodási hely függvényében. A legsúlyosabb szennyezés kb. az Esztergom-Zalaegerszeg vonaltól északnyugatra fekvő területeken és Battonya környékén volt. térkép: yadi.sk/d/O5o1ljMCZTc3s/map_11.jpg A többlet külső terhelés nem volt veszélyes, inkább az, ha mondjuk a káposztával együtt az ember megette a ráhullott szennyeződést is, vagy belélegezte a porral együtt a játszótéren.. Én akkor épp katona voltam, életemben nem ettem annyi fejessalátát mint akkor, mert azt jószerivel ingyen tudták akkor megvenni.

Az ERŐKAR-os sztorival annyi a kétségem, hogy a balesetet lényegesen hamarabb bejelentették (ápr. 29), minthogy a szennyeződés elérte volna Magyarországot.

A szép lány pedig Marija Pojezzsajeva orosz színésznő, ő 1989. március 3-án született. :)

Tralfamador75 2016.04.28. 04:47:23

@slowmotion: Marija Pojezzsajeva főszereplője az említett sorozatnak és az abból összevágott egész estés filmváltozatnak.

gigabursch 2016.04.28. 07:46:12

Jó ideje gondolkodom azon, hogy az a rengeteg radioaktív szennyeződés a térség (és itt elég nagy térségre gondolok) faanyagába vajon milyen szinten épülhetett bele és mennyire sugároz vajon az ilyen fatest, faanyag.

A kérdés nálam azért kritikus, mert úgy nagyjából Németországig bezárólag a legtöbb nyílászárót erdei fenyőből csinálják, amit importálnak. (borovi) A ruszkiktól meg ukránoktól, meg beloruszoktól.

Szóval az a szerencsés, aki ilyen anyagból kap, annak vajon egy életre szóló sugárzás lesz az otthonában?

Tipp? Ötlet? Vélemény? Infó?

slowmotion 2016.04.28. 10:04:09

@Tralfamador75: persze. csak a kollega gondolom nem realizálta, hogy a fenti képsorok egy filmből vannak, tehát a szereplők sorsa kevésbé "érdekes", mintha a valódi szereplők életútján töprengenénk.

S0M3SZ83 2016.04.28. 10:55:08

Javasolnám még a Raspad c. ukrán/orosz filmet 1990-ből. Gyerekkoromban láttam és akkor féltem tőle. Nem régen újranéztem, rendkívül jó, megrázó és nyomasztó film. Természetesen felnőttként is sikerült elpityeregni magam rajta. www.youtube.com/watch?v=JmyUQ0jkems

ostvan2 2016.04.28. 11:14:21

Úgy tudom, hogy az élőlények (köztük mi, emberek is) viszonylag sok sugárzást el bírnak viselni. Mint itt a kommentek között szerepelt, hogy Magyarországon 0,5 mSv többlet sugárzási terhelést okozott Csernobil (én eddig 0,6 mSv-ről tudtam). Önmagában ez az adat nem sokat mond, ezért viszonyítási pontok: Magyarország területén a természetes háttérsugárzás mértéke 2,7 - 3,2 mSv. Átlagban 3,0 mSv értékről szoktak beszélni. A sugárzás megengedett mértéke 100 mSv 5 év alatt. Ez még olyan mérték, amely nem okoz megbetegedést. Tehát ehhez a 100-hoz képest a 0,5 mSv érték nem tragikus. Tudjuk, hogy az átlag sokmindent eltakarhat, ám, a Csernobiltól elválasztó 1000 - 1200 km okán ide, szerencsénkre, már erősen felhígulva jutott el a szennyeződés.
Amiről kevesebb adat áll rendelkezésre, hogy az atomsorompó egyezmény 1964-es életbelépése előtt, főként 1963-ban az atombombákkal rendelkező nagyhatalmak - kísérletek és hadgyakorlatok címén - még eldurrantották a feleslegesnek minősített bombakészletüket. Erre az időszakra esik TÖBB olyan amerikai "hadgyakorlat", ahol gyakorlatonként kb 100 db atombombát robbantottak fel. Vagy ekkor történt a szovjet Cár bomba (40 Mto TNT-nek megfelelő teljesítmény) felrobbantása. Szóval jó lenne tudni (vagy jobb, ha nem tudjuk?), hogy abban az 1963-as évben mekkora sugárterhelést kapott az emberiség, közte mi magyarok is? Becslések szerint ez az érték többszörösen meghaladta a Csernobil-eredetű sugárterhelést.
Ha valaki tud erről számadatatot, tegye közzé.

Beerhead 2016.04.28. 11:32:07

@gigabursch: lehet, hogy kimutatható, de biztosan nincs hatással az egészségre. Rengeteg helyen vannak sugárzásmérő kapuk, nem lehetne forgalmazni meg szállítani veszélyes árut. Viszont amennyire tudom, még a mai napig van olyan környék Németországban, ahol a vaddisznót nem szabad megenni.

Fotósképző · http://www.fotoskepzo.hu 2016.04.28. 12:21:02

@Sigismundus: @napocskin9: @JTom: Ezek a gifek (meg mindenféle mozgó bizbaszok egy oldalon) engem is zavarnak, ezért is használok adblockert. (Az Index főoldalán is azonnal kilövöm az összes gifet, a hozzá tartozó cikkre meg szándékosan nem is kattintok, szokjanak le erről a hülyeségről. Tudom, hogy kattintást hoz a mozgókép, de engem ne idegesítsen senki.) Teljesen olvashatatlanná teszik a mellettük lévő szövegeket a villogásukkal (ami, ugye pont azért történik, hogy rájuk figyeljünk), szóval inkább ne.

Egyébként nagyon durva, hogy egy komplett, 50 000 fős várost a bejelentéstől számítva mindössze 4,5 (négy és fél) óra alatt, a tényleges cselekményt nézve 2,5 óra latt teljesen kitelepítettek! Ráadásul minden gond nélkül! Gondolom később pl. az USA is tanulmányozta a folyamatot párszor...

Fotósképző · http://www.fotoskepzo.hu 2016.04.28. 12:23:03

Ja, és tudja valaki, hogy a fenti egyik képen a sugárzás okozta fehér folt miért foltszerű, illetve hogyan alakulhat ki? Még negatívokkal is dolgozó fotósként furcsa, hogy nem egyenletes a sugárzás hatása, valami fátyolosodás vagy hasonló formájában...

gigabursch 2016.04.28. 12:42:21

@bestpixel:
Mindez nem jött volna létre Ikarus buszok nélkül.

fotó:
Nem lehet, hogy a Newton-körös eseményhez igazodik ennek is a problémája?
Azaz a sugárzó kosz, maga a folt mögött volt (bokron, padon, tudomisén)?

Blindmouse 2016.04.28. 12:55:58

Neutron emissziónak tudom elképzelni a fehér foltokat a filmben. amúgy gőzömnincs.

báró Csekonics 2016.04.28. 13:08:47

Azt a bizonyos fenyőerdőt egy ukrán csaj (aki motorral rendszeresen bejár / bejárt a zónába fényképezni) a blogján 'meseerdőnek' illetve 'varázserdőnek' hívja, mert állítólag annak idején olyan volt, mintha izzanának a fák... Kivágták a sztori szerint az egészet, van is egy fotó a helyén kihajtott kis fákról a figyelmeztető táblára, de ha ott átsétálna valaki, az most sem örülne utána.

Ja, meg az elhagyatott házakban kell még nagyon figyelni, mert azt állítólag nagyon kedveli az élővilág és a meglepett vadkan nem barátságos.

báró Csekonics 2016.04.28. 13:11:10

@ostvan2: én ezt úgy tanultam hogy az idő is fontos tényező - vagyis nem mindegy hogy ugyanazt a mennyiséget egy nap alatt kapod meg nagy dózisban, vagy egész életed során, de napokra lebontva elenyészően kicsiben. Aki ért hozzá, erősítse v. cáfolja meg légyszi.

Günther von Kastenfrosch 2016.04.28. 13:35:53

Most ott tartunk, hogy a korábban virágzó, Magyarországból, illetve Szlovákiából Olaszországba irányuló ócskavasexport teljesen leállt, amióta az olasz katasztrófavédelem elkezdte méricskélni a szállítmányok radioaktivitását. Egyszerűen egy nagy rakomány ócskavasban mindig van/volt néhány darab valami, ami sugárzott, ezért az egész rakományt nem engedték be az országba. Lehet, hogy 10-20-30 tonna vasból éppen csak egy ekedarab, amivel a gazdája szántott már 30 éve, de akkor sem.

ostvan2 2016.04.28. 13:48:31

báró Csekonics: Az Sv (Sievert) az a kombinált mértékegység, amely a sugárdózis erősségét és a sugárterhelés alatti hatást mutatja.
A sugárzás mértékét a Bequerel és a Röntgen mértékegységekkel adják meg.

érdektelen 2016.04.28. 17:52:59

@Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos

Nagyon régen láttam a képeit és ma újra megnéztem párat. Van, ahol rajta van a motor is. Vagy azokat szabadon bejárható helyeken csinálhatta?

A poszt viszont nagyon jó, nemcsak jók a képet, de informatív is.

Skorzeny 2016.04.28. 18:13:50

@Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos:
Hol lehet ezt sorozatot magyar felirattal megnézni?
Merthogy a linkelt változaton csak angol van...

KeMa 2016.04.28. 19:30:31

@báró Csekonics: Érdemes itt megjegyezni, hogy az a motors csaj, Elena Filatova sohasem járt motorral a Zónában.

KeMa 2016.04.28. 19:33:53

@dunántúli gyerek: Ezen a korabeli felvételen látható, hogyan küldték utánuk a tárgyaikat:
www.youtube.com/watch?v=uD-q04HLNH4

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2016.04.28. 19:33:55

@érdektelen: Van, ahol rajta van a motor is. Vagy azokat szabadon bejárható helyeken csinálhatta?

Minden bizonnyal.

@Skorzeny: Nem tudok magyar feliratról.

¿Qué tapas hay? 2016.04.28. 20:22:56

@gigabursch: Viszonylag kicsi a terület, ahol a talajszennyezés miatt a fa belső szerkezetébe is mérhető mennyiségű sugárzó anyag kerül, de ott igazából fakitermelés nincs is. (gyakorlatilag ez a Vörös-erdő területe). A felületen szennyezett fák esetében a feldolgozáskor a gallyazás, kérgezés során ez eltávolításra kerül. De ami a leglényegesebb, ha az anyag olyan szennyezett lenne, hogy ez veszélyforrást jelentene, akkor már a szállításkor a határon lévő sugárkapuk kifognák a szállítmányt.

@ostvan2: Köszönöm, én véletlen lehagytam a prefixumot a 86-87-es adatról, valóban 0,5 mSv. Az atomkísérletek hatásáról érdemes megnézni Európa "csernobil előtti" szennyezettségi térképét. (Hirtelen most nem találok belőle online verziót, ha kell akkor az enyémből feltöltök egy példányt.

@báró Csekonics: Így van, ahogy írod. A fentebb írt 0,5 mSv érték az egy évre vonatkozó többletdózis-érték.

¿Qué tapas hay? 2016.04.28. 20:45:01

@ostvan2: Kis pontosítás a mértékegységekhez: a röntgen a sugárzás ionizáló hatásának mértékegysége. Ezt ugyan könnyű mérni, de önmagában közvetlenül a sugárzás egyéb hatásait nem mutatja arányosan. Már nem használják, helyette a hatásokat jobban mutató dózis (egységnyi tömegű besugárzott anyag által elnyelt energia), mértékegysége az SI-rendszerben a gray (Gy, J/kg), korábban a rad (radiation absorbed dose, 100 erg/g) használatos. A sievert (Sv) az egyenértékű, vagy effektív dózis, a sugárzás élő szervezetre gyakorolt hatásának mérőszáma, szintén J/kg dimenziójú egység. Ennek CGS mértékegysége a rem (roentgen equivalent man) szintén 100 erg/g dimenzióval. (gyakori, hogy a rem-re is a röntgen elnevezést használják).
A becquerel (Bq, 1/s) az aktivitás mértékegysége, az adott mennyiségű anyagban időegység alatt végbemenő magátalakulások száma.

¿Qué tapas hay? 2016.04.28. 21:29:45

@ostvan2: Nos ígértem a térképeket:

Európa Cs-137 szennyezettsége a légköri atomkísérletek következtében, 1969-73 mérések szerint, 1986. május 10-i értékre számítva: www.tothem.hu/MISC/PUBLIC/Pre_Ch_Cs137.jpg

Ugyanez a csernobili balesetet követően, szintén 1986. május 10-re számítva: yadi.sk/d/O5o1ljMCZTc3s/map_01.jpg

ostvan2 2016.04.28. 21:32:09

Köszönöm. Eltart egy kis ideig, míg értelmezem

Blindmouse 2016.04.29. 00:59:00

@Skorzeny: konkrétan SEHOL!

A sorozathoz angol felirat sincs, csak a vágott filmhez. de annyira jól adják elő, hogy nagyjából sejthető az én 30 szavas orosz szókincsemmel is hogy miről van szó. :)

Blindmouse 2016.04.29. 01:01:38

@¿Qué tapas hay?: Viszont a röntgent mint mértékegységet a laikus nagyságrendekkel könnyebben fogja fel. azt még 80-as IQ-val is felfogja bárki, hogy: kb évi 2-t elviselsz belőle károsodás nélkül, 400-nál meg jobb ha nekiállsz betonozni magadnak egy szarkofágot mert hellóviszlát van.

Tralfamador75 2016.04.29. 04:13:22

@S0M3SZ83: A Raspadtól engem is kivert a víz, pedig annyira nem voltam kiskölök, amikor láttam. Azt mondják, nagyon jól leképezte a csernobili baleset körülményeit (noha amúgy nem konkrétan Csernobilról szól, tehát az erőmű nem a csernobili Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű, és a város nem Pripjaty - bár ott is forgattak -, hanem "valós események alapján készült").

Elsőszámú Közellenség 2016.04.29. 07:45:52

@ostvan2: Itt egy kis táblázat, remélem, működik a link. A légköri atomrobbantások nagyjából Csernobil szintjén szennyezték a bolygót, bár szerintem durvább a dolog, hiszen nem egy helyen koncentrálódik a sugárzó anyag, hanem az igazságosság elve alapján mindenkinek jutott belőle. A táblázatból az is kiderül, hogy Csernobil egy erős középmezőny, igaz, ennek a legnagyobb a médiavisszhangja. A Karacsáj-tó tíz Csernobilnak megfelelő mértékben szennyezett, nem érdemes oda menni nyaralni, a tó partján egy órácskányi tartózkodással lehet összeszedni a halálos sugárdózist, ha valakinek éppen arra van szüksége..

Elsőszámú Közellenség 2016.04.29. 07:47:45

Persze, hogy a táblázat linkje kimarad. Remélem, meglehetősen visszafogott szellemi képességeim elegendő mentségemül szolgálnak.

a.disquscdn.com/uploads/mediaembed/images/3554/4085/original.jpg

shoxx 2016.04.29. 20:22:52

Ha valakit érdekel a Pillangó Мотыльки mozi verziója magyar felirattal: SK fordítás! www.youtube.com/watch?v=YgmlkXCBaBE

¿Qué tapas hay? 2016.04.30. 00:41:01

@Blindmouse: Épp a laikusok miatt lenne érdemes a röntgen, mint mértékegység használatát mihamarabb elfelejteni. Eleve, legalább ötféle különböző definíció van rá. Másrészről, a laikusoknak inkább informatív egy olyan mértékegység, ami a sugárzás közvetlen, várható élettani hatását közel arányosan mutatja. Épp erre lett kitalálva a szerencsétlen nevű rem, illetve SI-megfelelője a sievert, az egyenértékű (effektív) dózis mértékegységei.

@Elsőszámú Közellenség: Ez egy nagyon jó táblázat, érdekes és fontos adatokkal, a baj csak az, hogy ebben a formában táblázatba (illetve rangsorba) rendezve inkább félrevezető mint informatív.

Mi a baj? A baj az hogy önmagában a környezetbe jutott aktivitás értéke alapján az egyes események és helyszínek önmagukban nem összehasonlíthatók. A táblázatban egymás mellé kerültek évtizedes hosszúságú folyamatok és ezekhez képest pillanatszerű események. A táblázat összehasonlít egymással helyi, regionális, kontinentális és globális szintű hatással járó eseményeket, pedig adott esetben - az érintett természeti környezet, illetve lakosság sugárterhelése szempontjából - nagyon nem mindegy, hogy mondjuk 1 TBq aktivitás tíz négyzetméteren, tíz, vagy tízezer négyzetkilométeren oszlik szét.

A legsúlyosabb hiba rögtön az első sorban van: a Karacsáj-tóba deponált összes aktivitás értéke. Ebből az adatból egyet tudunk csak biztosan: EGYIDEJŰLEG ENNYI aktivitás SOSEM volt a tóban. Hogy mennyi van most benne ott van két sorral lejjebb: 4,4 EBq. (Ez sem egy vicces mennyiség, de mégsem 20 EBq). Az sem jó válasz, hogy a különbséget elfújta a szél 1967-ben, mert erre is ott az érték a 17. sorban: 22 TBq.

Érdekes a csernobili adat is: 1,85 EBq. Az ottani összkibocsátásra általában 10,3-10,6 EBq az elfogadott érték. A táblázatban szereplő 1,85 EBq az kb. a I-131-ra vonatkozó érték. Hová lett a többi nuklid, beleértve a kb. 6,5 EBq-nyi Xe-133? Ha azt mondjuk, hogy kihagyjuk a párnapos nagyságrendű felezési idejű nuklidokat, akkor viszont kb. 931 PBq-ról beszélünk csak. De miért hagynánk ki, ha az első Karacsáj-adatnál mindent összeadtunk?

Igazán pontos összehasonlítást akkor lehet tenni, ha pontosan meghatározunk egy helyet, és időpontot és ott végezzük el az összehasonlítást. Az általam feljebb berakott térképek egy ilyen felületes összehasonlításra alkalmasak. Nagyon felületes összehasonlítással kb. az állapítható meg, hogy a Csernobil utáni térképen világossárga területeken a légköri atomkísérletekből származó szennyezés jelentősebb volt, mint a csernobili balesetből származó. A középsárga helyeken kb. 1,5-3×-os érték csernobil hatása, a sötétsárga területeken 6-30×-os.

Balt 2016.04.30. 07:03:59

@báró Csekonics: @ostvan2: A halálos dózis 8 Gy körül, a "félhalálos" (HLD, ahol az érintettek fele belehal, tehát: vagy-vagy) 3-4 Gy besugárzás mellett. Itt egy elég jó leírás a sugárártalomról és -védelemről:
www.rhk.hu/a-biztonsagrol/sugarvedelem

Balt 2016.04.30. 07:11:02

@Günther von Kastenfrosch: Ez nemigen lehet Csernobil következménye, de legalábbis a a korabeli széljárás mellett a Keleti-Alpok vidékén (pl. Észak-Olaszországban) jóval nagyobb volt a környezeti ártalom, mint pont Mo.-on. A fémek felülete amúgy megtisztítható, az élővilág (flóra, fauna) esetében nehézkesebb, mert beépül.

Elsőszámú Közellenség 2016.04.30. 07:41:31

@¿Qué tapas hay?: Első hozzászólásomban én is azon véleményemnek adtam hangot, hogy a sugárzó anyagok térbeli koncentrációja nagyban befolyásoló tényező. Amúgy is egyetértek.

Tralfamador75 2016.05.01. 06:05:24

@shoxx: Nem mellesleg készül a sorozat magyar felirata, TroA nyár közepére tervezi közzétenni a vosztok.blogspot.hu-n :-)

totelcamp 2016.05.01. 07:06:06

kicserélték a talajt, de hova vihették a szennyezett talajt? ahogy a ruszkikat ismerem idehozták hozzánk...

¿Qué tapas hay? 2016.05.01. 10:42:00

@slowmotion: Nem, nem vagyok fizikus. Egyébként mennyiben releváns információ ez?

shoxx 2016.05.01. 16:19:25

@Tralfamador75: Nem valami gyors, én erre egy hétvége alatt dobtam feliratot, azért várom, megnézem majd!

Tralfamador75 2016.05.02. 04:43:11

@shoxx: Ez magas labda...
Elhiszem, hogy egy hétvégén "dobtad össze" (...), de volt már kész angol felirat, aminek az időzítését használva lefordítottál szűk 1000 táblát. (Ha szánsz még rá egy-két napot, akkor a hibákat is kigyomlálhattad volna.)
TroA oroszból fordítja le a sorozatot (ez plusz 80 perc a filmhez képest) úgy, hogy nincs semmilyen felirat hozzá, aminek az időzítését használhatná (értsd: még az eredeti orosz dvd-n sincs semmilyen felirat), mindezt a szabadidejében, csak azért, mert megkértem. Érdemes megnézned a feliratait, pontos időzítés, a helyesírási hibákat kijavítja (persze, azt ő is elismeri, hogy egy felirat valójában sosincs kész, mindig lehet találni benne valamit, amin változtatni lehetne, amit javítani lehetne). Szöszöl vele, korrigálja, újrafogalmazza, pontosítja. Hobbiból. Sok hobbifeliratozó csak összegányol valamit, és a netre okádja (olyan is akad, aki ezért pénzt kér). TroA abszolút igényesen dolgozik, ráadásul hiánypótló, amit csinál: orosz filmekkel foglalkozik (nem is akármilyenekkel). Megadja a módját. Évente legyen az csak öt-hat, de az mind szívvel-lélekkel.
Szóval ez a "nem valami gyors" egy kissé inkorrekt megnyilvánulás volt, ha belegondolsz, milyen munka van benne >(

Na, mindegy is, ez amúgy is off.

sóskatáska 2016.09.15. 23:50:16

Sziasztok.
Egy kollégám nagy horgász volt és kint a Dunán megázott akkor, vizmüben dolgoztunk Paks alatt, másnap a laborvezető csóka levágta pár szál haját, betette az erre szolgáló műszerbe,és láss csodát, a hivatalos bejelentés előtt kiderült, hogy világit a feje.
Utánna mikor sorkatona voltam Gyöngyösön mindig sugárzásmérővel kellett tolni az őrparancsnoki szolgálatot.
87 augusztusára ez már csak alapértékeket mutatott.

¿Qué tapas hay? 2016.09.25. 23:29:07

@sóskatáska: Ez egy klassz visszaemlékezés, csak a horgászos sztorinál kis ellentmondást érzek. Ha a hivatalos bejelentés (86.04.28 19:00 CEST) előtt derült ki, hogy az előző napi (04.27) horgászattól világít az ipse feje, akkor az mitől szennyeződhetett el - lévén a csernobili szennyezés felhője ekkor a Balti-tenger és részben Dél-Svédország felett volt. Másrészről honnan tudta, hogy meg kell méretnie a haját? Az első, Szovjetunión kívüli, észlelés 28-án reggel 7 körül volt (Forsmark, SE), ebből dél-kora délután lett sajtóhír, amikor a svédek és a finnek közösen megállapították, hogy honnan származik a szennyeződés.

dr. mesterséges színezék 2017.07.28. 00:53:21

@bestpixel: "Egyébként nagyon durva, hogy egy komplett, 50 000 fős várost a bejelentéstől számítva mindössze 4,5 (négy és fél) óra alatt, a tényleges cselekményt nézve 2,5 óra latt teljesen kitelepítettek! Ráadásul minden gond nélkül! "

Ezen az időn és a problémamentességen változtatott volna drámaian az, ha megmondják az embereknek, hogy legalábbis hosszú lakhelyelhagyás lesz. Akkor elhúzta volna az időt a hitetlenkedés és alkudozás, meg az ingóságok gondosabb és bővebb összeválogatása (ha engedik, ha nem). Ezután az egyébként is logisztikai rémálomnak számító, katonai léptékkel sem kicsi, 4-5 hadosztálynyi emberes konvojt tovább kellett volna duzzasztani a "poggyászkocsikkal", címkézni, őrizni, visszaosztani, kezelni azt, aki nem, vagy nem maradéktalanul kapta meg a sajátját.

dr. mesterséges színezék 2017.07.28. 01:02:07

@Kishableany: " Te jo eg, mennyi sugarzo targy cserelhetett gazdat piacokon, itt-ott eladogatva, es most valahol, valaki semmit nem sejto ember lakasaban sugarzik mondjuk a faliora es elkepzelni sem tudja, hogy mitol lett rakos..."

Azért ez sem ennyire szélsőséges. Nem véletlen, hogy a mindenhol a por az elsődleges mumus: azt viszi a szél és megtapad, és amin megtapad, azt bombázza.
Egy jellemzően betonból álló város lakótelepi lakásában - feltéve, hogy az ablakok zárva vannak - a benti kakukkosóra messze olcsóbban megússza, mint kinn a sövény.
Az épület (és általában minden lehetséges objektum) lemosása is a legdurvább, közvetlen érintkezésből származó terhelést hivatott megszüntetni.