Esztergom bámulatos reneszánsz vízgépe

2014. szeptember 04. Andrassy Gabor (törölt)

A középkor derekán, Mátyás király idejében, az esztergomi várban csapból folyt a víz. De hogyan is volt ez lehetséges akkor, amikor még semmiféle erőgép nem létezett? Hát nem volt épp egyszerű...

bamulatos_v1.jpg

 A vízgép Szepesi Zoltán féle rekonstrukciója

Esztergom büszke várának egyik sebezhető pontja volt, hogy éltető karsztforrása falain kívül fakadt. Vizét a középkorban vödrökben, csöbrökben emberek hordták fel a várhegy meredek oldalán. 1470 táján azonban egy bámulatos és rejtélyes vízi gépezetet hajtattak meg a bőséggel feltörő forrás vizével, amely gépezet aztán ugyanezen forrás vizét a 60 m magasan épült várba juttatta. A kincset érő víz és gép védelmére külön tornyot és bástyát emeltek. A csoda-szerkezet 1543-tól 140 évig a várat birtokló törököket szolgálta, mígnem az 1683. évi ostrom alkalmával elpusztult. Rajz, műszaki leírás nem maradt fenn róla, leginkább Evlia Cselebi, a török világutazó laikus leírásából ismerjük. Át is adom neki a szót:

cselebi.jpg

"Az esztergomi bámulatos vízhajtó gép. Lenn a nagy külváros nyugoti részének végén, a Kis kapun belül egy vizi gépezet van. Deszkazsindelylyel fedett kupolás épület van felette. A kupola deszkából van, hogy felnyitható legyen. A deszkakupolán azonban egy kéménylyuk van. A tudós mester ezzel a nyílással valóban nagy szolgálatot tett. E nyíláson a világító napnak fénye beverődvén, a gépház belsejét egészen megvilágítja. Egyenesen e nyílás alatt a Dunából jövő egészséges víz számára kerek vízmedence van. Ebben a medencében különféle hengerkerekek vannak, melyeknek minden eszközük, úgy a kerék is vastag tölgy-, cser- és égerfából van és egészen a Dunában állnak. Eme hengerkerekeknél magasabban, egy tölgyfából készült, kocsikerék nagyságú hengerkerék van, amelynek kereke körös-körül a szélén lyukas és így a vizet beeresztő ötven darab kis láda van rajta; ez a hengerkerék azonban nincs a vízben úgy, mint az alsó hengerkerekek. Az említett világosság bebocsátó nyílás alatt a hengerkeréknek tengelye emberi kar vastagságú vastengely. Lenn a Dunában lévő fahengereknek kerekei és kötelei emberi ágyék vastagságú vaskerekek és kötelek. Némelyik kerék emberi kar vastagságú s teve nyaka módjára girbe-görbe, mesterséges kerék. A kovácsmester eme bámulatos kerekeknél annyi ügyességet fejtett ki, hogy az elképzelhetetlen. E vaskerekek szélein ágyúgolyó formájú, negyven-ötven darab kerek vasgolyó van; ezen eszközök- és kerekekkel a különféle hengereket a víz erővel mozgásba hozza és a keréken lévő golyók a Dunába csapódván a Duna vizét erővel a vascsövekbe hajtják és míg a kerekek forognak ezen golyók folyton egymást követik. A Duna vize ily módon fenn a belső várban lévő csorgókút víztartójába ömlik; az összes vízcsövek vas muskéta-puska alakú, csatornás csövek s a meredek sziklák között egyenesen fölfelé álló, néhány csekély értékű vascsőből állanak. Ezen vasból való vizi utak, amelyek szökőkút gyanánt egyenesen felfelé menve három minaret magasságúak és a háromszáz rőf magasságban lévő csorgókút, bámulatot keltenek. Az említett belső vár sziklájának egészen az alján, a vizi malmokat és kerekeket magában foglaló gépházban, egy sziklából hétfejű sárkányként meleg forrás vize bugyog ki s elfolyván, húsz rőfnyire alább a Dunába ömlik.

E gépházban a kerekek kezelésére csakis egy ember van kirendelve. Miután a megszemlélést elvégeztük a molnár apónak néhány ákcset adván így szóltam: "Öregem! engedd meg, hogy a kerekek-  hengereknek mozgását és megállását is megtekinthessük." "Fiúk! - mondá ő, ezeknek a kerekeknek a mennydörgő zakatolását és zúgását ti ki nem bírjátok és a szökőkutaknak az égig való felszökkenését megnézni nem lesz bártorságtok." Én válaszoltam: "Lelkem, apó! Mi világutazó és értelmes emberek vagyunk. Vajha! ezt is megláthatnánk." - Erre mondá: "Tehát ne féljetek fiuk; egy kissé hátrább!"; s először a tetőn az említett kéménynyílás födelét felnyitván a gépházat kinyitotta és a meleg forrásnak a Dunába folyó útját elzárván a gépházban lévő magas keréknek vizet befogadó kis ládái vizzel teltek meg, a mire a hengerkerekek azonnal forogni kezdtek. Nagy Isten! olyan zörgés keletkezett, mintha az utolsó ítéletnek hirdetője volna. Némely kerekek jobbra, némelyek balra forogtak s valamennyi kerék, egyik a másikba kapcsolódván, óra módjára mind forogni kezdett. Az öreg molnár apó pedig egyszerre csak azt mondja: "Ne féljetek, ne féljetek fiúk!" s egy vízvezetéki vascső formájú csövet erősen forgatott s mihelyt megcsavarta, a várba vezető vízcsatornából a víz emberi nyak vastagságban a kéménynyíláson át egyenesen az ég felé kimenvén, három Szulejmánie mináretnél magasabbra emelkedett s zúgva, dörögve úgy ment ki, hogy midőn legmagasabb pontját elérte, szivárványt játszva szökőkútszerűen leesett s a Duna folyóba ömlött. Félóráig voltunk a szemléletébe csodálkozással elmerülve. Isten látja, a molnár apó is igen kiváló ember s hála Istennek! áldásával tisztelt meg. Maga a nagyvezír, Köprüli-záde Fázil Ahmed pasa is megnézte e dolgokat s a tiszteletre méltó öreg molnárnak ötven aranyat ajándékozott és tíz ákcse fizetésemelést rendelt el neki."

Hogyan is működhetett ez a csodálatos masina? Pontosan nem tudjuk, csupán képzelhetjük, összevetve más, korabeli forrásokkal a fenti leírást. Az egyértelmű, hogy a gép meghajtásához szükséges forgó mozgást egy malomkerék biztosította, melyet a forrásvíz hajtott. A leírás alapján a Dunába csapódó, és annak vizét vascsövekbe hajtó golyókban felismerhető Leonardo láncos vízpumpája:

chain_pump.GIF

Ámde ez a gép a lassú vízkerékkel meghajtva aligha lett volna képes akkora nyomás előállítására, amely emberi nyak vastagságú vízoszlopot a szulejmáni minaret magasságának háromszorosára lövelljen, ez hát valószínűleg csak a gépe első fokozata lehetett, ami "kerek medencébe" hajtotta fel a "Dunából jövő egészséges vizet". Itt működött még valami rejtélyes szerkezet, valami csodálatos szivattyú, amely a vízkerék lassú mozgásából a fenti emelőmagasságú és hozamú vízoszlopot létre tudta hozni, de vajon milyen lehetett ez?

A rejtély megoldását egy másik forrás, Georgius Wernher nyújtja:

"Itt, a hegy lábánál, amelyre nagyszerű várat építettek, ott, ahol a Dunával érintkezik, toronnyal körülvett melegforrás fakad, amelybe a meredek lejtőn a várból a forrásig nyúló fal védelmében lehet lejutni. Ebből a forrásból olyan bőséggel tör fel a víz, hogy hajdan gabonaőrlő malmot hajtott, most pedig tympanumhoz hasonló [similem tympano] vízemelő gépet hajt, amellyel a vizet a Dunából föld alatti vezetéken az említett toronyba merítik majd a várba átömlesztik."

Bár e beszámoló igencsak kurta, ámde egy értékes kulcsszót nyújt nekünk: tympanum, vagyis dob. Ez valószínűleg egyfajta nyomástartó edény lehetett, amelybe vizet pumpálva a benne lévő levegőt összesűrítették. Ilyen gázpárnás kiegyenlítő tartályokat ma is használunk a központi fűtéseknél:

gazparnas_nyomastarto.gif

Az alapvető különbség az, hogy molnár apónk a gumit aligha ismerte, így nyomástartó edényét nem tudhatta membránnal ellátni. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a gázpárna lassan de biztosan a vízbe oldódott, és amikor a hidraulikus dob színültig telt vízzel, többé már nem lehetett benne nyomást felépíteni. Ekkor a vizet apókánknak le kellett eresztenie, hogy dobja levegővel megteljék, újra nyomás alá helyezhesse, és masináját megállíthassa. Pontosan ez a művelet lehetett a Cselebit annyira elkápráztató szökőkút. És mivel a víz magasra szökött, vélhetjük, hogy ezen nyomástartó edény is magasan, a gépháznál jóval magasabban volt elhelyezve.

Csináltam nektek egy gyönyörű rajzot az egészről:

bamulatos.gif

De mindez persze csupán fikció, hogy a kerekek pontosan hogyan voltak elrendezve, és hogy dugattyús pumpát használtak-e avagy kovácsfújtatóhoz hasonlatosat, netán a vízcsőbe 1,27 m magasról beejtett golyók longitudinális hullámai hajtották föl, ahogy Dr. Kolumbán György gondolja, vagy vízütést, ahogy Szepesi Zoltán felételezi, azt nem tudjuk. Vélemenyem szerint nem túl valószínű, hogy a középkori Magyarországon, ami azért nem volt a tudomány és a technika bölcsője, a molnármester olyan elven működő gépet épített volna, aminőt sem azelőtt, sem azóta senki más. Minden esetre 2003-ban volt egy konferencia a témában, ahol négy különféle géptípust mutattak be, amelyek mind működőképesek, megvalósíthatóak, és az ismert leírásoknak megfelelő felépítésűek voltak. Dönteni közöttük lehetetlen, a rejtély rejtély marad - hacsak valamely új, Cselebi leírásánál is részletesebb forrásanyag fel nem bukkan.

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr786605609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2014.09.04. 08:21:11

Nagyon érdekes! Rémlik is valami az esztergomi kirándulásokról, de azért messze nem ilyen részletességgel.

zweitakt 2014.09.04. 10:19:41

"Vélemenyem szerint nem túl valószínű, hogy a középkori Magyarországon, ami azért nem volt a tudomány és a technika bölcsője, a molnármester olyan elven működő gépet épített volna, aminőt sem azelőtt, sem azóta senki más." Csak óvatosan! Előtte azért ott volt Hunyadi Mátyás, aki nagy pártolója volt a mindenféle (talján) tudományoknak, kultúrának. És ne feledjük el azt sem, hogy egy "egyszerű" trebouchet (a.m. torbacsil) megszerkesztése sem egyszerű feladat, ahhoz is jócskán kellett mérnöki tudomány.(lásd még pumpkin chunckin' ahol néha önmagukat törik össze a modern hajítógépek....)

Nem vagyok teljesen biztos, és a neten sem találtam, de mintha Visegrádon működött volna hasonló szerkezet, ami a Palotában a szökőkutakat ellátta. Emlékeim szerint ott a medencevízbe csobbanó koloncok keltette lökéshullám (aki ugrott már vízbe "bombát", az érezhette a fülén, milyen nagy erő tud ez lenni)pumpálta a vizet egy tányérszelep mögé, aminek bőrmembrán adta a tömítést.

Az égbe szökő vízoszlop meg lehet a "molnár" huncutsága is, mert ha a várba menő vezetékből engedte ki a vizet, az kb 6 atmoszféra nyomással spriccelhetett fel.
És akkor nem a szivattyú vízhozama kellett ehhez, hanem a fenti víztartály kapacitása, és a hidrosztatikus nyomás. A bemutató után, lehet, kellett vagy fél nap, mire a kispriccelt vizet visszapumpálta...

A szerkezet zseniális egyszerűsége, ötletessége akkor is, most is lenyűgözött!

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.04. 11:35:34

@zweitakt: Persze, mint mondtam, négy különböző elven működő gép is van, amely mind kivitelezhető volt a kor színvonalán. De nem csak ezt kell vizsgálni, hanem hogy milyen volt az általános műszaki színvonal, milyen vízemelőgépek működtek mondjuk a bányákban, illetve más hegyi településeken. Pl. a budai várban semmilyen sem, a svábhegyi források vizét vezették el több kilóméteres csővezetéken át a palotába. Szóval azért nem lehetett olyan triviális akkoriban vízemelő gépet építeni. Még Mátyás királynak sem.

zweitakt 2014.09.04. 22:37:55

Lehet, rosszul fogalmaztam, persze, hogy nem alap, hogy ilyet szerkesztenek! Csodálatos szerkezetek.
És nyilván, ha van bő víz, amit könnyebb odavezetni magasabb helyről, az a jobb, hiszen ezeknek a gépeknek kicsi lehetett a vízhozamuk, s meglehetős szakértelmet, s karbantartást igényeltek. Mátyás királyunk is nagyzolásból készíttethette, mert megengedhette magának. ;-)
Tudnál linket küldeni mind a négy géphez?

És persze, köszi ezért a blogért, rettentően tágítja a látókörömet (szó szerint, és képletesen...E!), s több barátomat fertőztem már meg e bloggal...

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.04. 23:05:26

Kettő be van linkelve a cikkbe, egy harmadik változat az, amit itt fentebb ismertettem, a negyedikről én is csak annyit tudok, hogy volt egy negyedik féle is.
Mátyás szeretett nagyzolni, no persze leginkább a nép kontójára. A magyar paraszt sem Mátyás előtt, sem Mátyás után annyi adót nem fizetett, mint Mátyás alatt. És mire ment el a sok pénz? Luxuscikkekre, és Mátyás dicsőségét gombnyomásra harsogó bohócok pénzelésére. Nem véletlenül akarta őt kigyomlálgatni Vitéz János és további 45 főrendű személy... de Mátyás királyról még majd említés fog tétetni itt a későbbiek során. Nagyszabású középkoros cikk van rendezés alatt...

teddybear01 2014.09.05. 01:07:08

@Andrassy Gabor: Megint kezdesz megbolondulni.

Mátyás alatt tényleg magas volt az adó, de az csak a jobbágy teljes jövedelmének kb. a 30%-át érte el. Örülnénk, ha ma csak ennyi lenne.
Viszont ezért egy olyan biztonságos, nyugodt társadalmat hozott létre, ami abban az időszakban ritka volt Magyarországon. De Európán belül is.

A fényűzést illetőleg meg az mindig szokásos volt, hisz ezzel is mutatták ki az uralkodók a hatalmukat.
Egyébként nem csak pompára kellett a pénz, ekkoriban egyre komolyabb ellenségtől, a töröktől kellett megvédeni az országot. Ezért hozta létre a kor egyik leghatékonyabb zsoldosseregét, a Fekete Sereget. Ez viszont normál körülmények között meghaladta az ország teherbírását, ezért akart Mátyás egy nagyobb birodalom urává válni. Első lépésként megszerezte a cseh királyi címet, bár a választófejedelem még Ulászló maradt. Ki tudja, hogy mi lett volna ha Bécs elfoglalása után nem hal meg?

Ez a törekvése fordította ellene Vitézt és a többi társát. Ahogy nőtt Mátyás hatalma, úgy csökkent a főuraké.
Ami azt illeti Vitéz csak a reneszánsz udvarokban mindennapos intrikát gyakorolta. Ráadásul anyagi oka is volt rá, mivel Mátyás csehországi hadjáratát részben a főpapi jövedelmek elvonásából finanszírozta.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.05. 07:48:30

@teddybear01: Én is ezt mondom: Mátyás a törökkel alkudozott, de nem háborúzott, az a faterja volt. És pontosan ez volt az az ok, ami miatt a főurak fújtak rá, és mivel megtagadták az ebben való részvételt, arra hivatkozva, hogy nekik a végeket kell védeniük a török invázió elől, hát ezért kellett Mátyásnak zsoldos sereget toboroznia a kisded imperialista rablóhadjárataihoz.

A történetírás pedig nem ismeri a mi lett volna ha... kezdetű spekulációkat. Nem tudhatjuk, hogy ha Mátyás sikeresen végigrabolja Ausztriát, akkor ráment volna-e a törökre, vagy boldogan élte volna pazar luxuséletét mint osztrák császár? Azt viszont tudjuk róla, hogy amíg élt, nagyjából letojta a török kérdést. No persze van egy izzadságszagú ideológia gyártva arra, hogy miért, de ez csak prolitáp. Nem az számít, hogy mit mond, hanem hogy mit tesz. Mátyás mindent és mindenkit sarcolt, a harácsolt pénzeket saját céljaira költötte, a bajban meg magukra hagyta az alattvalókat és vazallusokat. Mai modern politikusaink igazi előképe ő.

Jó a sajtója, az igaz... nem kevés pénzébe került ez a szegény népnek. De akármilyen jó is volt a propaganda, végülis csak megmérgezték.

Pierr Kardán 2014.09.05. 15:14:18

Ez nekem elég hihetetlen...

Egy kis energiatartalmú (a forrás) erőforrás segítségével egy szinte korlátlan energiatartalmú (a Duna) anyagát emelik fel 60 méter magasra.

Vagy fordítva: nem a jó minőségű vizet szivattyúzzák fel, hanem a Duna rosszabb minűségű vizét.

Amúgy szerintem az adott kor műszaki színvonalán csakis valamiféle emelőputtonyos vízfelhordási módszer működhetett hosszabb ideig üzembiztosan, egy hosszú csőben legalább 6-7 atmoszfére túlnyomás létrehozását sem a cső, sem a sűrítőberendezés nem tudta volna hosszú ideig elviselni...

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.05. 16:18:13

@Pierr Kardán: Én azt vélelmezem, hogy eredetileg a kerek medencébe a forrásvíz folyt ki, és azt emelték fel a várba. Aztán valami okból mégis inkább a Duna vizet kezdték preferálni, és akkor pótlólagosan építették a láncos vízpumpát a Dunától a forrásig. 6-7 atmoszférát egy öntöttvas cső simán kibír, ennél sokkalta nagyobb erők működnek a lőfegyverek csövében, mégis megbízhatóan elő tudták állítani.
Dugattyús vízpumpát már Ctesibius Alexandrinus is csinált kre 250-ben, és hát azt tudjuk, hogy az ókori íratokat azért a kolostorokban megőrizték, sőt, másolták is, még akkor is, ha nem értették és/vagy semmire sem volt jó, mint pl. Apicius szakácskönyve.

¿Qué tapas hay? 2014.09.05. 18:23:29

Úgy látom, ez még nem volt: ügyes animáció az esztergomi vízgépről: www.youtube.com/watch?v=4bp3OX4VRbg

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.09.06. 13:35:19

@Andrassy Gabor:
Az '50-es évek végén és '60-as évek elején is volt háború és ezek szerint 1479-ben meg sem történt Kenyérmező...?

Azért lehetett később békét kötni II. Bajaziddal, mert alapvetően más volt a természete a korábbi szultánokhoz képest.

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.06. 17:16:30

@molnibalage: A hatvanas évek elején III. Frigyes osztrák császárral állt háborúban, nem a törökkel. Vagy tán arra a csekély erőre gondolsz, amelyet Vlad Tepes seregeinek megerősítésére küldött Romániába? Netán arra a 20.000 katonára, akit 163.000 fős seregéből Jajcába küldött? A költő szavaival élve: csekély e kéj. :) Mátyás Sziléziában hadakozott, közben a török végigrabolták a Temesközt egészen Nagyváradig, a Dráva–Száva közét, Moldovát... amikor már égig ért a közfelháborodás, tessék-lássék visszafoglalta Szabács várát a töröktől, és ezzel részéről be is fejezte.
A törökök ott folytatták, ahol abbahagyták, Kenyérmezőn pedig Báthory, Kinizsi és Branković állt ki ellenük, Matyika ezalatt Visegrádi luxusvillájában olvasgatta a korvináit. :-p

innovation 2014.09.06. 17:43:09

@Andrassy Gabor: persze jól tudod te magad is, hogy nem így volt. Vagyis a történetírásokból nem ezt tudjuk. Viszont sem te, sem én nem voltunk ott, így mindegy is. Viszont így beszélni egyik nagy királyunkról... Nem is értem! Kár, mert a blog remek!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.09.06. 19:11:23

@innovation: Gábor az, akit nem értek. Sokszor mond okosságok, de néha olyan egetverő marhaságokat, hogy csoda, hogy még a plafon a helyén van...

Benoke2 2014.09.20. 10:16:54

Azert csak bele kelett szoni a szar Magyarorszag filinget enelkul modern blog nincs. A szerkezet erdekes, de hogy miert nem csinalhatta volna egy magyar... Radasul a keletkezese is fikcio ugy mint a pontos mukodese igy tenyekre ebbol kovetkeztetni nem lehet. A kuralyunk szidasa is bevett szokas mert a sarc az borzaszto es elviselhetetlen volt, bezzeg most a jovedelmunk 80% ado igy ez a felvilagosult modern egymast lesz@ro vilagban ez jo... A tortenelem pedig amiota a politikusok dontik el azota hazugsag foleg a hivatalos verzio. Nem ertem miert kell a politikat is beleszoni...

Andrassy Gabor (törölt) 2014.09.20. 19:53:50

@Benoke2: Te is egy fikció vagy, egy kitalálás, mégpedig egy elég rossz kitalálás. Mátyás meg egy rohadt népnyúzó despota volt nulla társadalmi támogatottsággal, csak éppen jó a sajtója.
süti beállítások módosítása