Televíziózás a Harmadik Birodalomban

2014. február 04. JTom

Vendégbloggerünk, Andrássy Gábor írását olvashatjátok a náci Németország egyik technikai újításáról a televíziózásról és a műsorszórásról - technikai részletekkel - de nagyon olvasmányosan.

01.jpg

A múlt század húszas éveinek nagy újdonsága volt a rádió és a hangosfilm. Viszonylag korán megszületett az igény, hogy a kettőt egyesítsék, és képeket továbbítsanak a hanggal együtt. Az évtized közepére már tucatnyi kutató (köztük a magyar származású Mihály Dénes) kísérletezett mechanikus képfelbontó eljárásokkal, némely ezen készülékek közül kereskedelmi forgalomba is került, és műsort is továbbítottak hozzájuk, a kép azonban kicsiny volt, fényszegény, villogó, és oly rossz felbontású, hogy még arcképek közvetítésére is csak igen korlátozottan volt alkalmas.

1920s.jpg"Televízió" a húszas években.

A harmincas évekre viszont megszülettek mindazok a találmányok, amelyek a mai értelemben vett televízió (elektronikus televízió) készítéséhez szükségeltettek: a katódsugárcső és a kameracső (ikonoszkóp), valamint az ultrarövid hullámú átvitelre alkalmas rádiócsövek.

Az idea megvolt, az eszközök rendelkezésre álltak, és a találmány meg is valósult.

101.jpgA Paul Nipkow adótorony Berlinben

A világ első rendszeres televízióadását Berlinben kezdték meg 1935 március 22-én, kezdetben heti három, majd májustól heti hat adásnappal. A vétel Berlin 60-80 km sugarú körében volt lehetséges, és az új médiumot népszerűsítendő sorra nyíltak a 20-40 személyes „távolbalátó termek” (Fernsehstube), ahol a berlini lakosok ingyen nézhették a műsort.

10.jpg

Egy berlini „távolbalátó-terem” berendezései

100.jpg

A "távolbalátó-terem" látogatói a legközelebbi adáskezdést várják. A belépés ingyenes.

Ezek berendezését a széksorokon kívül két vevőkészülék alkotta, melyeken 18 x 22 cm méretű, 180 sorból álló képeket láthattak az érdeklődők. A műsor este 8-kor kezdődött egy 15 perces hangos filmhíradóval. Utána 40-50 perces kisfilm, kabaré vagy varietéműsor következett, majd két-három, egyenként 10-15 perces ismeretterjesztő rövidfilm. Az adás 22 órakor zárult.

ilse.jpegAz első televízió-bemondónő

paulnipkow-300x225.jpg

Sajtófotó a tévéstúdióról

Technikailag ekkoriban még csak a filmközvetítés volt megoldott, a Reichpost az UFA filmgyártó vállalat műsoranyagára támaszkodott.

1936-ra azonban sikerült elegendő tapasztalatot összegyűjteniük ahhoz, hogy saját műsorgyártásba kezdjenek, mégpedig egy komoly, úttörő vállalkozásba: a Berlini Olimpia közvetítésébe! 

Ekkorra már megszületett ugyan az első elektronikus kamera is, egy 150 kg súlyú, 2,20 m hosszú, 40 cm lencseátmérőjű gépszörnyeteg, amit „olimpia-ágyúnak” hívott a köznyelv, de ennek nehézkessége miatt a közvetítéshez általában a hagyományos mozifilmet használták.

218fb40889_1.jpg

Elektronikus kamera a berlini stadionban

11.jpgMozgófilm alapú televíziós közvetítőkocsi a berlini olimpián

A filmkamerákat teherautók tetejére állították fel, kb. 40 percre elegendő nyersanyagot fűztek bele, ám az exponált filmszalag nem egy felcsévélő orsóra tekeredett, hanem a kamera üreges állványában a teherautó rakterébe futott, ahol vegyszerfürdőkön áthaladva előhívatott, majd pedig a filmközvetítő gépbe futott.

12.jpgA közvetítőkocsi berendezése. Jobbra az előhívó vegyszerek tartályai, középen a filmszkenner, hátul az elektronikus egységek.

A negatívfilmről az első elektronikus kép az események megtörténte után 5-10 perc késéssel készült el, ezt már elektronikus úton fordították át pozitívba, majd továbbították az adótoronyba. (Érdekességként megjegyzem, hogy a mai „élő” tévéközvetítések is megtörténtük után 5 perccel jelennek meg a képernyőn, igaz, ennek már nem technikai oka van, a késleltetés szándékolt a célból, hogy ha netán a műsorban olyan dolog hangzana el, amelyet a széles közönséggel megismertetni nem óhajtanak, akkor a beavatkozásra elegendő idő álljon rendelkezésre.)

d1319a7108_1.jpg

Munka a közvetítőkocsi tetején.
Balról jobbra: a sportnarrátor, a hangmérnök, és az operatőr.

Ekkorra a televízió hallatlan népszerűségre tett szert: 1936 augusztusában már 27 távolbalátó terem volt Berlinben,  köztük egy 294 néző befogadására és egy 120 néző befogadására alkalmas „nagyképernyős terem” is, ahol 3 x 4 méter nagyságúra kivetített képen követhették az eseményeket azok, akiknek nem jutott hely a stadionban.

2679b_1.jpg

A távolbalátó terem közönsége az olimpiai közvetítést várja.

220px-Telefunken_1936_1.jpgTelefunken nagyképernyős készülék. A fenti képen ilyen készülék üzemel.

Magánháztartásokban azonban még mindig csak kb. 70 vevőkészülék üzemelt.

Az áttörést a képminőség radikális javítása hozta. Az átvitel felbontását még 1936-ban 337 sorosra, majd 1937 július 15-étől 441 sorosra javították (az összehasonlítás kedvéért: a háború utáni analóg tévéadások 625 sorból állnak össze, a ma újdonságnak számító „full HD” pedig 1080-ból).

 

Máshol...

 

Nem csak Németországban folytak televíziós kísérletek. 1937-ben már a londoni Alexandra Palotában is üzemelt egy tévéstúdió és rövidesen a new york-i Yankees stadionból is közvetítettek baseball mérkőzést az Egyesült Államokban. Az amerikai készülékekből a Szovjetunió is vásárolt néhány darabot "ötletadónak" és 1938-ra már ott is folytak a kísérleti adások.

RCA1939.jpg

RCA monoszkóp 1939-ből

WaynesbergFilming.jpg

Az első televíziós sportközvetítés az Egyesült Államokban.

usa1940.jpg

Televíziókészülék egy chicago-i üzletben. Adás: este 8-tól 10 óráig.

1938-TK1-Russia-RCA-RR359.JPG

Szovjetek által módosított amerikai RCA készülék.

Azonban ezek az adások a háborús években egytől-egyig megszakadtak. Az amerikai RCA haditermelésre állt át, az angolok a náci bombázók rádiós navigáció rendszerét próbálták megzavarni az Alexandra Palotában felállított adóval és természetesen az oroszok is felhagytak a kísérletekkel, amint a Barbarossa-hadművelet a kezdetét vette. Rendszeres tévéadás a háborús időkben csak  a náci Németországban és Párizsban volt.

A legenda szerint a londoni adót egy Miki egér rajzfilm közepén kapcsoltatta le a légvédelem és a - legendásan pihent agyú - angolok 1946-ban föltették a gépre ugyanazt a filmet és ugyanonnan folytatták, ahol a háború miatt abbahagyni kényszerültek.

 

 

 

1938 végére az előfizetők száma 500 közelébe nőtt. Ekkor, a sikeres néprádió (volksempfanger) program mintájára megszületik a néptelevízió ideája is. 1939 nyarán mutatták be a nagyközönségnek az öt nagy német elektronikai gyár kooperációjában megalkotott új típust:

13.jpg

Einheits-Fernseh-Empfänger E 1 - 19,5 x 22,5 cm-es képernyővel

14.jpgFigyeljük meg, hogy a készülék elektroncsöveinek többsége már nem hagyományos, üvegbúrás, hanem a kimondottan háborús körülményekre kifejlesztett, jellegzetes német vascső! Az ipar már a háborúra készült.

Az első 10.000 db-os széria forgalomba hozatalát 1939 karácsonyára ígérték, ára 650 birodalmi márka lett volna, ami mai értéken kb. 2500 eurónak felel meg. Azonban közbeszólt a történelem.

1939 szeptember 1-jén kitört a II. Világháború, és az E1 sorozatgyártása soha sem indult be. A Wehrmacht rendeletére a néptelevízió már elkészült 50 db-os nullszériáját, valamint a távolbalátótermekben felállított készülékeket a katonai kórházakba és egyéb szolgálati helyekre szállították.

A televízió a háborús propaganda szolgálatába állt.

15.jpg

„Nagyképernyős” televízókészülék egy katonai kórházban 1942-ben. Mivel a képcső igen hosszú volt, függőlegesen építették be, és egy felhajtható tükörből nézték.

A műsorstruktúra is megváltozott, az UFA kisfilmek helyét egyre inkább a saját produkciók vették át. Azonban politikai híradók, riportok és kerekasztal beszélgetések közvetítése mellett, megmaradtak a szórakoztató jellegű műsorok is. 

A távolbalátó termek hamarosan újra megnyíltak, sőt, 1941 és 1943 között kábelek épültek ki a hamburgi, potsdami és lipcsei távolbalátótermek műsorellátásához is.

2507007_1.jpeg

Munka a második generációs, elektronikus kamerával felszerelt közvetítőkocsi tetején.

Rendkívüli népszerűségnek örvendett ekkoriban Ilse Werner minden pénteken a berlini Kuppelsaal-ból jelentkező varietéműsora, de közvetítettek tévéjátékokat is, és megszülettek olyan műsorötletek, amelyek évtizedekre meghatározták a háború utáni televíziózás műsorstruktúráját is.

Művészportrék sorozatát sugározták, saját műsora volt a bűnügyi rendőrségnek, kedvelt volt a „Háziasszony a háborúban” című főzőcske műsor valamint a „Kis kertek barátai” című konyha- és díszkertész magazin. Sajnos ezek többségéből csak töredékek és bejátszások maradtak meg, mivel többnyire élőben közvetítették őket egy kör alakú stúdióból, ahol középen álltak forgatható állványon az elektronikus kamerák, és a kör külső cikkelyein voltak a berendezett díszletek.

FE_VI_inBetrieb_a_1.jpg

Restaurált Telefunken "nagyképernyős" készülék a negyvenes évekből. A monoszkóp az eredeti adást idézi.

De nem csak a hátországban élvezhették a televíziózást a német katonák.

Párizs 1940-es megszállásakor a bevonuló csapatok egy 30 kW-os, kísérleti üzemeit végző televízióadót zsákmányoltak, amely az Eiffel torony tetején volt felállítva. A Reichpost mérnökei ezt a készüléket befejezték és átalakították a német átviteli szabványoknak megfelelő működésűre, majd pedig a hátországhoz hasonlóan a katonák szórakoztatására használták. Ezt az adót azonban Berlinnel sosem kábelezték össze, a propagandaanyagot hangosfilm tekercseken hozták, a szórakoztató műsorokat pedig egy rögtönzött párizsi stúdióban készítették.

16.jpgA párizsi adáskezdet képe

1943 november 23-án a berlini televízióadót bombatalálat érte. A stúdiókat és berendezéseket hat hét alatt sikerült újra használható állapotba hozni, ám az adóantennát ekkor már nem építették újjá. A totális háborúban fontosabb célokra kellett a nyersanyag.

Ettől függetlenül a Birodalmi Posta televíziószolgálata működésben maradt egészen 1944 október 19-ig, és ha a derék bürgerek otthonukban nem is, a bekábelezett távolbalátó termekben élvezhették a műsort. E dátum után viszont a mind jobban megroggyanó III. Birodalom nem tudta már fönntartani többé a szolgáltatást, és legközelebb 1952-ben ülhettek televízió elé a németek. De ez már egy másik történet.

A birodalmi televízió megmaradt filmtekercseiből Michael Kloft állított össze egy dokumentumfilmet „Fernsehen unter dem Hakenkreuz” címmel.

- Andrássy Gábor

(az írás a szerző tulajdona, nem esik a blog Creative Commons licensze alá!)

Aki beszél németül, vagy csak egyszerűen belenézne a III. Birodalom tévéműsorába, ahol a bemondónő is Heil Hitler-rel köszöntötte a nézőket, itt megteheti:

I-II-III. rész: 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr125783290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toto92 2014.02.04. 21:10:54

Az élő adások szerintem nem mennek 5 perces csúsztatással (a sportesemények biztos nem), max Kínában és Észak-Koreában. Az USA-ban volt pár másodperces csúsztatás, miután valamelyik Super Bowlon "véletlenül" sikerült közszemlére tenni Janet Jackson egyik mellét, de már azt is eltörölték.

toto92 2014.02.04. 21:11:45

@toto92: Amúgy jó lett a poszt, gratula! :)

Nick-Name 2014.02.04. 23:38:29

Én műszaki beállítottságú vagyok és nagyon jól sikerűlt ez a kis írás. Köszi!

Azért vicces a bemondó mögött a "Paul Nipkow TV studió - Berlin" felirat, hiszen ennek a képfelbontó eljárásnak már nem sok köze volt a Nipkow tárcsához, ha csak annyi nem, hogy a fénypontokat elektronná kell alakítani. :) Vagy, mivel kereskedelmi forgalomban is voltak mechanikus vevők, kétféle formátumban közvetítettek? Érdekes!

Nick-Name 2014.02.04. 23:41:21

@toto92: Olyan esetekbe használák ezt az időcsúsztatást, amikor esély van rá, hogy durva dolgok hangozhatnak el egy műsorban. Manapság valóban nem jellemző az alkalmazása, de még bármi megtörténhet a jövőben...

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 00:21:02

@Nick-Name: 1936-ig még Nipkow tárcsáztak. Képcsövük már volt, de az ikonoszkóppal még szenvedtek. Az "olimpiaágyú" is kísérleti berendezés volt, amit hamarosan ki is kukáztak, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.02.05. 11:28:17

@toto92: Tudtommal sincs. Még gimis tanárom jött ezzel, úgy látszik, hogy mai napig él ez az UL...

bioLarzen 2014.02.05. 11:41:05

@molnibalage: Pár éve ment a tévében egy meccs valamelyik vidéki stadionból a magyar tévében, és valaki írta kommentben az (ha jól emlékszem) nso.hu meccstudósítása alá, hogy király, mert ő pont látja az egyik kaput a lakótelepi lakásának ablakából, és a tévében kábé 20 másodperces késéssel megy az "élő" közvetítés :D

Én amúgy úgy tudom, hogy az USA-ban tényleg van egy 5-10 másodperces késés a nagyobb közérdeklődésre számot tartó meccseken (Olimpia, Super Bowl, ilyenek), hogyha esetleg terrorcselekmény lenne, annak első pár másodpercét azért ne premier plánban nézze végig a pár(tíz) millió néző, amíg a rendezőnek eszébe nem jut megszakítani az adást - de már nem emlékszem, ez az infóm honnan van, csak arra, hogy hitelt adtam neki.

bio

Alick 2014.02.05. 11:41:48

Remek cikk, nagyon élveztem!

efi 2014.02.05. 11:56:33

Vajon milyen megfontolásból tervez valaki egy monoszkópra NEM kör alakú ábrákat? (RCA)
(Ha csak nem négyzet alakú volt a szabvány képcső és a kép a torz)

zsebatya 2014.02.05. 12:01:43

@bioLarzen: Nagyjából igaz, amit írsz, de ennek nem egy esetben egyszerű technikai okai is vannak. Az "egyidejűség" több átadóhely esetén igazábólnehezen biztosítható. Előfordult pl. hogy egy magyar válogatott meccset egyszerre adott a sportcsatorna és a Duna TV, az utóbbi mintegy 5-6 mp-es késéssel jelent meg a képernyődön. De ez csak technika.
A mesterséges késleltetés (valóban, ahogy írod, különlegesen nagy érdeklődésre számot tartó esemény adásakor) is létezik viszont, általában úgy 25-30 mp-re lövik be, ez az úgynevezett döntési határérték: a felelős gombnyomogató már megérti, mi van a képernyőn, de még van ideje beavatkozni is. A hitleri öt perc nagyon kényelmes volt ehhez képest.

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 12:11:40

@bioLarzen: Spét mindig is volt. Mindenütt. Nemrég a türkmén basinak is jól jött, amikor valami nemzeti lóversenyen elindult, és "élő" adásban felbukott alatta a ló. A TV nézők erről az élvezetről sajnos lemaradtak, mert a spét ideje alatt nemcsak kivágták a kínos jelentet, hanem még a basit is felmosták, kapott egy lidokain blokádot meg egy nagy adag szteroidot, és a befutó után díszruhában, vigyorogva átvette az első díjat. :)

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 12:15:13

@efi: a kép torz. 4:3 volt a képarány, itt meg 5:3-ban jelenik meg. (Mérd csak meg egy vonalzóval, ha nem hiszed.)

David Bowman 2014.02.05. 12:22:54

Köszi, szuper volt a poszt!
Ez a Nipkow szabadalmaztatta a TVt, 1895ben. Megérdemelte, hogy róla nevezzék el.
Szerencsére már annyi zsebTV van, hogy trükközés ide-oda, a nagyérdemű mindent lát. Én igenis élőben akarom látni, ahogy felrobban a stadion.

Krinyo 2014.02.05. 12:34:37

A 20 másodperc simán lehet technikai, főleg, ha még műholdak (nem is egyszer) közbeszólnak. Az élő képet feldolgozzák (eleve pár másodperc az enkódolás hatékonysága miatt), fellövik, visszajön, lehet, hogy megint feldolgozzák párszor, aztán megint fellövik, megint visszajön, és még a műholdvevő dekódolása sem realtime. Ez nem szándékos késletetés...

Axel Torpedo 2014.02.05. 12:42:54

El tudom kepzelni, hogy ezek a Fernsehapparatok a meg a 90es evekben hasznalt junoszty tevemmel is birokra kelhetnenek.

Jo cikk, a dok film pedig szenzacios.

Moin Moin 2014.02.05. 14:04:12

Íme, az 1936-os berlini olimpia megnyitójáról szóló közvetítés részletes programja (német nyelven): www.tvprogramme.net/es.htm

Csokis · http://csokis.blog.hu 2014.02.05. 14:19:54

A heilhitlerezéshez csak annyit, hogy ez nem lehetett túl extrém akkoriban, tekintve, hogy a mindennapi életben is bevett köszöntési forma volt/lehetett. Abból gondolom, hogy nagymamám húgát akkortájt Breslauban úgy rúgták ki egy boltból, amikor belépéskor harmadszorra sem "Heil Hitlerrel", hanem "Guten Taggal" köszönt, hogy a lába nem érte a földet. :-) (Nem, nem volt ekkora ellenálló, egyszerűen nem értette, hogy az eladó miért ismételgeti mindig, hogy "Heil Hitler", amikor ő feszt -és egyre hangosabban- újra és újra köszönt már.)

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2014.02.05. 15:08:43

Azt a Miki egér brit közvetítés-megszakítás tényleg csak legenda- a történtek másról tanúskodnak.

A leírtak szerint nem volt ilyen drámai a félbeszakítás. Valójában a rajzfilm rendben lement, a bemondó felsorolta a már később nem bemutatott műsorokat, stb. aztán fél 1-kor lekapcsoltak.

Az egy más téma, hogy 46 júniusában a rajzfilmet rögtön a BBC újranyitási műsora után leadták, újra, teljes terjedelmében.

A poszt amúgy szuper. :)

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 15:24:53

@Sunsetjoy: De ha nem volt félbeszakítva a film eredetileg, akkor mi szükség volt arra, hogy újra leadják a háború után? Nem logikus...

bioLarzen 2014.02.05. 16:19:22

@zsebatya: @Kovács Ferenc 14: Persze, nem is gondoltam, hogy egy magyar bajnokit direkt csúsztatással adnának - bocs, hogy nem derült ki a kommentemből.

Ami a hitelri 5 perces csúszást illeti - az nyilván egy másik világ volt akkoriban még. Internet és műholdas tévé nélkül, a nőzők 99,100 százalékának nagyjából teljesen mindegy volt, hogy 5 perccel később látják a dolgokat. Még, ha tudtak is volna róla, valószínűleg akkor se zavarta volna őket. Nekik az az 5 per5c kb. annyinak tűnhetett, mint manapság 10 másodperc kéksés az "élő" adásban.
bio

bioLarzen 2014.02.05. 16:20:06

Erratum: nőzők -> nézők.

Hihi, freudi elgépelés :D

bioLarzen 2014.02.05. 16:20:58

@Kovács Ferenc 14: Nem logikus, inkább szimbolikus - gondolom ;)

zolika78 2014.02.05. 16:43:59

"Érdekességként megjegyzem, hogy a mai „élő” tévéközvetítések is megtörténtük után 5 perccel jelennek meg a képernyőn, igaz, ennek már nem technikai oka van, a késleltetés szándékolt a célból, hogy ha netán a műsorban olyan dolog hangzana el, amelyet a széles közönséggel megismertetni nem óhajtanak, akkor a beavatkozásra elegendő idő álljon rendelkezésre."

Valójában nem 5 perc a késleltetés manapság, hanem kb 5 másodperc...

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 18:57:50

@komodói uránusz: Létezett, és nem is véletlenül. Komoly kísérletek folytak a náciknál televizióval felszerelt, távirányítható torpedókkal. Tán még drónokat is csináltak volna, ha lett volna rá elég idejük... (Meg ha nem lett volna az emberélet sokkal-sokkal olcsóbb akkoriban, mint a televizió.)

Drago Brutic 2014.02.05. 19:05:00

Ez egy csodablog! És csak most fedeztem fel...óriási gratula a komoly gyűjtőmunkáért és az érdekes témákért! Követni fogom!

Boli – Ch.T. is, meg hát! 2014.02.05. 20:06:25

Le a kalappal! Ez nem semmi meló volt! TETSZIK! ÉN KÖSZÖNÖM!!!

JTom · http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu 2014.02.05. 20:07:10

@Drago Brutic: köszönöm, a szerzőtársak nevében is. :)

whale 2014.02.05. 20:49:01

@bioLarzen: Az a húsz másodperc az az idő volt, amíg a játékosokról visszaverődő fény megjárta a a kamera-közvetítőkocsi-enkóder-uplink-műhold-downlink-dekóder-vevő útvonalat. Ez kb.70000 km 20 sec alatt. Az kb. 3500 km/s sebességet jelent, ami kb a fénysebesség század része.:))

whale 2014.02.05. 20:56:01

@zolika78: Nincs egzakt szám, mert nincs szándékos késleltetés.
Platformtól függ, hogy mennyit késik a jel. Nyilván DVB-T-n kevesebbet, mint műholdon...

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.02.05. 21:16:01

Először is, gratulálok az újabb igényes poszthoz! Csak így tovább!:)

@Kovács Ferenc 14:

A türkménbasi már 8. éve, hogy jobb létre szenderült. A türkmén lómániás az utóda, Berdimuhamedov, aki egyelőre még csak elnök.:)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.02.05. 21:29:37

(Csak egy apró megjegyzés: tudtam ám, hogy valami gond van a Reichposttal a szövegben - nagyon-nagyon megkopott már a németem -, a videó nézése közben aztán rá is jöttem, mert mutatják az eredeti feliratot, ami Reichspost.:))

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 21:30:37

@whale: Látod, pont ezért nem stimmel, mert a rádióhullámok fénysebességgel terjednek ám!
Egyébként Mo-n a tré-komtól szoktak földi vonalat bérelni a tévések. A bátyám pont ezzeé foglalkozik, szokott is szentségelni, ha hétvégén pihenés helyett futballmeccsre kell mennie, vagy ilyesmi.

SB_U2 2014.02.05. 21:35:15

Az olimpiai közvetítésnél azért volt 5-10 perc késés, mert ennyi idő kellet, hogy a film átmenjen a hívógépen, és a kép "látható" legyen.

Television Under The Swastika - The History Of Nazi Television (1999)

www.youtube.com/watch?v=q-yCsTHLxXs

Kovács Ferenc 14 2014.02.05. 21:35:40

@Mj: Lehet, hogy nem basi, de itt az eset: www.youtube.com/watch?v=pIkurFloebs

Szegény lovacska olyan bűnbánóan álldogál ott, tök cuki.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.02.05. 21:59:42

@Kovács Ferenc 14:

Régi lovas vagyok, és nekem itt nagyon úgy tűnik, hogy azért ácsorog olyan szomorúan a megbotlott paci, amiért később sántítva tud csak elbotorkálni a pályáról.:( (Amúgy ilyen, akhal-tekini típusú lovaik voltak a honfoglaló magyarok előkelő rétegének is, gyönyörű lovak.:))
Amúgy ironikus, de pont az orvosok által alapos ellátásban részesített Berdimuhamedov volt az, aki a fővároson kívül az ország összes kórházát bezáratta.:)

whale 2014.02.05. 22:34:16

@Kovács Ferenc 14: Igen... + a köztes eszközök feldolgozási ideje.
Egyébként is fiktív a számítás, mert nem ismerjük pontosan, hogy hány másodperc késést látott PONTOSAN az olvtárs, és az általam említett 70000 km is jóval több valójában, mivel a műholdak az Egyenlítő felett keringenek 35000 km magasságban, az meg azért kicsit odébb van.:)

J.László 2014.02.05. 23:41:04

@Csokis:
Ezek jópofa történetek.

Olvastam pár éve - úgy emlékszem, Shirer könyvében -, hogy Lipcsében, ahol volt egy Hans Meier Platz, sokan úgy kértek jegyet a villamoson, hogy a Hermann Göring Platzra legyen kedves (Göring jelentette ki a háború elején, hogy Hans Meier legyen a neve, ha egyetlen bomba hullik Németországra).

J.László 2014.02.05. 23:42:52

Állati jó ez a poszt különben.

Kovács Ferenc 14 2014.02.06. 00:26:46

@Mj: Én ezt nem tudom megítélni, mert nálam újabban szaggat a jútjub.
És a szánalmas.hu sem működik. Mire jó így az internet...? ;-)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2014.02.06. 00:45:34

@J.László:

Ez aranyos.:)

@Kovács Ferenc 14:

Én egy hétig kínlódtam az itthoni nettel, 1 perces videókat is csak részletekben tudtam megnézni - nem volt elég, hogy irgalmatlan lassú volt, a felénél ráadásul újratöltött az egész -, aztán pont ma magától helyreállt a dolog. Úgyhogy teljes mértékben átérzem.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2014.02.07. 11:13:26

@Kovács Ferenc 14: Televíziós irányítású toperódnak sokértelme nincs, mert a víz alatt nem látsz. Ellenben TV-s irányítású siklóbombájuk volt nekik és asszem a jenkiknek is.

butyko 2014.02.08. 19:17:57

@Csokis: Breslau,lengyelül Wroclaw,magyarul Boroszló. Hátha valaki nem tudja...

mojoking77 2014.02.11. 17:42:58

@whale: Egy apro kiegeszites, egy "hop" (geostacionarius muholdra valo felloves-visszaerkezes) nagysagrendileg 240 ms-t vesz igenybe.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2014.02.12. 08:55:42

Akkoriban pedig épp Breslau...
süti beállítások módosítása